Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az év
1961. Dramm tuat ma a Frucht eilega en Lut za: Wenn s Esili kämmt em Chrischkendle, daß eappis zum freassa hat. Die Henna haud sie dia Frucht nagschnitta, wel s Chrischkendli ramm gsei ischt, sealli Täg. Waeiß i wiavill, acht Täg odr 14 Täg hat ma dia Frucht em Haus denna glau. Nach isch die Henna nausgia waara. (Azért vetjük a búzát Luca napján, hogy ha karácsonykor jön a Jézuska csacsija, akkor legyen legelni valója. A karácsony utáni napokban levágták, és a tyúkoknak dobták. Nem tudom, egy hétig, két hétig volt a búza a házban.) 1962. Em Chrischkendli muß ma d Sann eispiarra. Die Roß hat ma bai dr Nacht a Fuatr gia, en Habr, and die Henna hat ma messa eappis gia, wel nach hat ma a guats Jahr kriat. And vili Frichta hat ma nach kriat. Annach wenn d Sann naganga ischt, nach muß ma scha älts zuagmacht hau, s Zuig eigspiarrt hau, annach ischt d Sann eigspiarrt waara en Sack nei. Em haeilaga Abed. I waeiß so. Daß ma d Sann eigspiarrt hat em Schaiblasannteg, van seallam han i niks ghert. Abr em haeilaga Abid nach ha ma die Roß a Fuatr gia. And so haeißt ’s ja au, em haeilaga Abid soll ma villrlaei eassa, daß ma a guats Jahr kriat, itt? Na, and des ischt bem Vieh au so gsei. Älts hat ma messa eispiarra. Wenn d Sann naganga ischt, nach ha ma scha älts messa eigspiarrt hau. [And d Sann en Sack nei?] Hat, des ischt nach seall, wenn älts eigspiarrt ischt, nach ischt d Sann eigspiarrt. Nach kriat s Vieh and älts a guats Jahr. Nach ha ma a guats Jahr eigspiarrt. Nach hat ma des eighalta, was Gott is erklärt hat, annach ka ma uf a guats Jahr wata. (Karácsonykor be kell zárni a napot. A lovaknak este zabot adtak, a tyúkoknak is dobtak valamit, mert akkor jó évre volt kilátás, jó gabonatermésre. Mire a nap lement, addigra már mindent be kellett csukni, az állatokat be kellett zárni, ezzel a nap be volt zárva a zsákba. Szentestén. Én ezt így tudom. Az 1. böjti vasárnap napbezárásáról nem hallottam. Ám szenteste meg kellett etetni a lovakat. Mert így mondták, hogy szenteste sokfélét kell enni, hogy jó évünk legyen, nem? Na, és ez az állatoknál is így volt. Minden jószágnál. Mindent be kellett zárni. Mire lement a nap, addigra mindennek be kellett zárva lennie. [És a napot a zsákba?] Ez azt jelentette, ha minden be van zárva, akkor a nap be van zárva. Akkor az állatoknak és mindennek jó évre van kilátása. Akkor egy jó évet zártak be. Akkoriban betartottuk, amit Isten parancsolt, ezért jó évet várhattunk.)214 1963. Nach isch dr Brauch gsei, ma soll dahuei so vili Gstaarbini ma hat, so vili Keza brenna. Em Abid d Keza abrennt. Mei Muattr hat ’s au ällawail tau. Faar s niadr Gstaarbi a Kéz. And andr seallam haud sie beatted, faar s niadr a Vattransr beatted. (Az volt a szokás, hogy otthon minden halottnak egy-egy gyertyát gyújtottunk. Este meggyújtottuk a gyertyát. Anyámnál is szokás volt. Minden halottért egy-egy gyertyát. És közben imádkoztuk mindegyikért egy Miatyánkot.) 1964. Nach haud sie államai gfaschted. Em Mittag hat ma a Baunasuppa ghätt, uhni Schmalz eibrennt. Uhni Schmalz. (Az emberek böjtöltek. Délben bablevest ettek zsír nélküli rántással.) 214 Vö. az 1673-1688. számú adatokkal (vgi. Punkte 1673-1688). 398
