Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az év
Kiarchaliadr haud sie amtreit [übersetzt] uf angresch. Zait i waeiß, wearid en deamm Tag ällawail deanni zwaei Liadr gsanga. And heit isch au so gsei. (Minden nagymisén énekelünk Mária-énekeket. Minden vasárnap van német nagymise, ahol minden német nyelven folyik a prédikáció kivételével. Nagyboldogasszonykor először mindig egy nagyon régi német ének hangzik el: „Te legtisztább Szüzanya”. És a legutolsó ének mindig a „Boldogasszony Anyánk”, amit németül énekelünk. Mert sok magyar templomi éneket ültettek át magyar nyelvre. Mióta az eszemet tudom, ezen a napon mindig ez a két ének szólalt meg. Máma is így volt.)201 1892. Am Großa Frauatag ischt s Waihsängtraga.202 Dramm ischt s Waihsängtraga, wel d Muattrgottis ischt vam Grab aufgstanda, and ischt aufgfahra en Hemml. Wel sie haud guckid en dr Muattrgottis iahram Grab, nach ischt s ganz Grab vola Sträuß gsei. Dr Baráth Pfarr hat gseit: „Leut, descht en Hajosch so en schiana Brauch. Laud dea schiana Brauch itt! Wemma en d Kiarch kämmt, nach liegid älligi Bänk vola Waihsäng. ” 203 Deanni seand gwiah waara. Dramm hat ma deanni Waih- sängsträuß [Limonium], wel sie itt lahm [welk] weared. Wenn eappis krank gsei ischt, nach hat ma van deanni Sträuß gia. Odr wenn a Weattr kamma ischt, des hat solla sei em Haus weagas am Weattrschlag and weagas ällegs. (Nagyboldogasszonykor van a virághordás. A virághordást azért tartják, mert az Istenanya kiszállt a sírjából, és fölment a mennybe. Mikor belenéztek az Istenanya sírjába, az egész sír tele volt virágokkal. A Baráth plébános azt mondta: - Emberek, Hajóson ez olyan szép szokás. El ne hagyják ezt a szép szokást! Ha az ember bemegy a templomba, minden pad tele virággal. - Ezeket megszentelték. Azért van a csokorban sóvirág, mert nem lankadnak. Ha valami állat megbetegedett, adtak neki a virágokból. Vagy ha vihar készülődött, ennek ott kellett lennie a házban a villámcsapás és más bajok elhárítása végett.) 1893. Die meschti Leut haud en d Waihsäng Waihsängsträußla neitau. I reachna miar, daß dr Strauß dr Nama van deanni Sträußla kriat hat. (A legtöbb ember tett a nagyboldogasszonynapi csokorba sóvirágot. Úgy gondolom, hogy a csokor a sóvirágról kapta a nevét.) 1894. En Waihsäng nei soll ma neinrlaei Sträußla tua. Mit am Krautblatt seand ’s neinrlaei gsei. S Krautblatt hat ma dramm neitau, daß eappis z'eassid au denna ischt. And wenn ueim d Hexa em Raeiha haud, nach soll ma a Säckli macha, and van üli neinrlaei Sträußla ueis neitua en des Säckle, and andrs Kopfakissi na, nach gaud d Hexa. 201 A feljegyzés 2004. augusztus 15-én készült. 202 Nagyboldogasszony napjának szokásáról van szó: Waihsängtraga ’a nagyboldogasszonynapi csokrok hordása’. A lánykák a virágcsokrokat a megszentelés után elvitték a legközelebbi rokonoknak. 203 Waihsäng ’nagyboldogasszonynapi csokrok’. A Waihsang nevű csokrot kilencféle virágból kötötték. A hervadhatatlan mezei sóvirágnak feltétlenül köztük kellett lenni. A hajósiak szerint a szikes talajon fellelhető sóvirágról (Waihsängsträuß) kapta a nevét az egész virágcsokor. A virágcsokor minden része szentelményként és gyógyításra szolgált. A Waihsäng szónak első része értelmezhető. A ’szentelés’ szó van benne, mint a karácsony német elnevezésében: Weihnacht ’megszentelt éjszaka’. 385
