Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az év
(A nagyboldogasszonynapi csokorba kilencféle virágot kell tenni. A káposztalevéllel együtt volt kilencféle. A káposztát azért tették bele, hogy valami ehető növény is legyen benne. És ha az embernek nincs nyugta a boszorkányoktól, akkor mind a kilencféle virágból tegyünk egy kis zacskóban a párna alá, attól elmennek a boszorkányok.) 1895. Da hat ma a Krautblatt gnamma, ällagrhand Sträuß, was ma ghätt hat, Feald- sträuß and Gatasträuß, nach hat ma an Hampf rammgwickled, daß dea Hampf au gwiah weatt. Annach wemma d Händ varenkt hat odr en Fuaß, nach hat ma dea gwiehi Hampf rammbanda. Gott Vattr, Gott Su, Gott Heilagr Geist! Wenn a Vieh krank waara ischt, nach hat ma vam Strauß gnamma, and neikait ihni ens Freassa Gott Vattr, Gott Su, Gott Heilagr Geist! So ischt dr Glauba gsei, nach weatt des Vieh gsand. Wenn dr Mentsch krank waara ischt, nach hat ma 's amghängt. Ma hat so a Säckli gmacht, dott hat ma ’s neitau, hat a Bändili nabanda and hat ’s amghängt. Gott Vattr, Gott Su, Gott Heilagr Geist! Die Kendr hat ma ’s au Gott Vattr, Gott Su, Gott Heilagr Geist! neitau ens Gwand ibr Nacht. (Fogtunk egy káposztalevelet, és mindenféle virágot, mezei és kerti virágot, körbetekertük kenderrel, hogy ez a kender is meg legyen szentelve. És ha a csuklónk vagy a bokánk kificamodott, a szentelt kendert rákötöttük. Atyaisten, Fiúisten, Szentlélekisten! Ha megbetegedett a tehén, a virágból dobtak elébe, vagy belekeverték a takarmányba. Hittek benne, hogy meggyógyul tőle a tehén. Ha az ember betegedett meg, akkor kis zacskóba téve a nyakába akasztotta. Atyaisten, Fiúisten, Szentlélekisten! A gyermekeknek is éjszakára a ruhájuk alá tették. Atyaisten, Fiúisten, Szentlélekisten!) 1896. D Waihsäng seand zemmagrieba waara, nach die Henna, die Roß, die Kiah, dr Sau eappis nakait. Nauskait hat ma ’s itt. Friahrr hat ma dr Strauß en Kiarchhof na au no gnamma, and i han ’a van dott államai huei, and han dr Sträußla au variéba. Annach han i no a Grab off ghätt, nach han i des variebi Zuig dott eigschäarred en Boda nei. Des hat au äwa aisa Muattr miar gseit, van die alti Waibr hat sie ’s ghert. (Összemorzsolták a nagyboldogasszonynapi csokrot, és dobtak belőle a tyúkoknak, lovaknak, teheneknek, disznóknak. Ki nem dobták. Régen a temetőbe is vitték. Én onnan is hazavittem, és elmorzsoltam. Akkor volt még egy sírom, ami nem volt lefedve, annak a földjébe ezt a morzsalékot bekapartam. Ezt anyám tanította nekem, ő meg az öregasszonyoktól hallotta.) 1897. Ueini haud die alti Waihsäng ens Grab nei gwaarfa, and so vanicht. (Egyesek a nagyboldogasszonynapi öreg csokrokat a sírba dobva semmisítették meg.) 1898. Faar d Hexa haud sie au eappis raus van die Waihsäng. Uf d Gräbr naufhaud sie au en Waihsangstrauß gnamma. I han aisr Resi selig ans Grab nauf drui Jahr so en Waihsang gnamma. (A boszorkányok ellen vettek ki a csokorból. A sírokra is vittek csokrot. Én is vittem a Rézink sírjára három évig.) 386
