Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az év
(János-napon megállnak a napok. Az este nem kezdődik se korábban, se későbben. Akkor állnak a napok. Csak rövid időre. Nem tudom, egy hétig vagy 10 napig.) 1858. Em Johannistag, wemma Gäscht kriat em Abeds, seall ischt itt guat. Sealli Gäscht siecht ma itt geann. D Johannisgäscht seand itt guat. Van welam Johannistag, seall kan i itt saga. (János-napon ha este jönnek vendégek, az nem jó. Azokat a vendégeket az ember nem látja szívesen. A János-napi vendégek nem jók. Hogy melyik János-nap, azt nem tudom.) Heischreackrfraiteg ’sáskapéntek’ - Péter-Pál előtti péntek 1859. En vasprochana Faitig isch gsei bis zum Kriag. Sealla Fraitig vaar Petr and Paul. D Prozessju ischt ganga en d Keallr naus mit die Fahnana and mit am Hearrged. Em Heischreackrkreuz haud sie gsanga and beatted. Wel ma ischt nauskamma, isch scha aufputzid gsei. Des Aufputza hat a jedrs kenna tua. Wenn d Prozessju ischt ramm gsei, nach seand sie uf iahra Arbid ganga. Wel d Ma seand mit die Spritzfäßla ganga, and d Waibr haud s Bendgras nauf uf da Waga gschuckiled. (Fogadott ünnep volt a háborúig. A Péter-Pál előtt való péntek. Körmenet ment ki a pincékhez a sáskakereszthez zászlókkal és kereszttel. Ott énekeltek és imádkoztak. Mire kiértünk, a kereszt már föl volt díszítve. A díszítést mindenki végezhette. Mikor véget ért a körmenet, ki-ki ment a maga munkájára. Mert reggel a férfiak föltették a kocsira a permetes hordókat, az asszonyok a kötözéshez a csádét.) 1860. Am Heischreackrkreuz ischt a Tafl da gsei, Heischreacka seand nagmalid gsei and a Jahrzahl, seall haud d Leüt Stella lau weagas die Heischreacka. (A sáskakereszten volt egy tábla, amire sáskák voltak ráfestve és egy évszám. Az emberek állíttatták a sáskajárás emlékére.) 1861. Da haud sie ämal Kränz gmacht die halbid Nacht, and haud s' em Heischreackr- fraitig naustreit en Keallr ens Heischreackakreuz na. Heischreacka seand nagmalid gsei and a Jahrzahl. Seallmal haud d Heischreacka dr ganz Hajoschr Hottr agfreassa. Ällagrhand Fruchta, was gwachsa seand and Obscht haud sie gnamma zum Aufputza. Da seand Biara gsei, Äpfl gsei, Trauba gsei, Frucht and Kukrutza - was ueimal gwachsa ischt. Kräutla abr itt and a Gras au kueis, nu was gfechst waara ischt. Des Zuig haud sie dahuei ziemagflochta. Da em Haus be dr Razfranza Kadi Bäs haud sie d Kränz gmacht. Des haud älts die alti Waibr naustreit, and mit dr Laeitr haud sie ’s naufbanda. Dea Kranz haud sie darengaramm trilled [rundherum gewunden], van oba bis an Boda ra. Dia Kadi Bäs hat des tau, and dia hat scha iahri Waibr ghätt, mo ihnr gholfa haud. Des hat au so a Waib kenna tua, mo hat kuei Famili ghätt, mo dr Zait hat ghätt. Em Heischreackrfraitig em Maargis ischt dr Pfarr and dr Kreuzgang dott na ganga. Jetz ischt s Kreuz ällawail no da, abr descht a nuis Kreuz, abr en seallr Gegni da. ’s ischt ja ganz vrnicht gsei, vam Weattr vaschlaga. And wenn d Russa reikamma seand, descht ja älts vahamrid waara. A Zaitlang ischt gar kueis da gsei, ’s ischt amkait waara. 377
