Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

Az év

1760. Em Karfraiteg deaff ma kuein Bajjal [Beil], kuei Grabschaufl, kuei Haua, niks deajf ma neihaua en Boda, wel en deamm Tag ischt dr Hearrgid gstaarba. Uf des hat aisa Nana riesisch obachtgia.

(Nagypénteken se baltával, se ásóval, se kapával, semmi szerszámmal nem szabad a földbe belevágni, mert ezen a napon halt meg Jézus. Erre a nagymamánk nagyon ügyelt.)

1761. Am Boda ramm soll ma em Karfraitig itt arbada, des icht em Glauba denna. (Nagypénteken a földben nem szabad dolgozni, ez benne van a hitünkben.)

1762. Los mai hear, i han mai em Karfraitig rammghacked em Gata danda, nach hat miar d Muattr d Haua gnamma. And i bin hearganga, and han mit die Händ a Loch gschäarred. Nach han i en Hearrgid gfanda, en Hearrgidkopf a vabrochis Kreuz isch gsei. I bin stark vaschrocka. Wa mueischt, wa hat mei Muattr gseit? „Siechsch, solang hascht gschäarrid and gschäarred, and des Hearrgidli ischt jetz dramm kamma. ” Zait seallmal tuar i em a Karfraitig itt hacka.

(Figyelj csak ide! Mikor egyszer nagypénteken kapálgattam a kertben, anyám kivette kezemből a kapát. Én meg fogtam magam, és kézzel kapartam egy lukat. Akkor egy Jézust találtam, egy Jézus-fejet, törött kereszt volt. Nagyon megijedtem. Mit gondolsz, mit mondott anyám? - Látod, addig-addig kaparásztál, és a Jézuska azért jött most el. - Azóta nagypénteken soha nem kapálok.)

1763. Brot bacha, haud sie gseit, deajf ma em Karfraiteg, seall ischt kuei Send, wel vám Brotgschmack sai dr Hearrgid aufgwached. Abr am Boda ramm soll ma itt arbada, sunscht tuat ma s Hearrgidli stera em Grab denna.

(Azt mondták, kenyeret sütni szabad nagypénteken. Az azért nem bűn, mert állítólag Jézus a kenyérillattól ébredt föl. De földműves munkát nem szabad végezni, mert azzal megzavarjuk a Jézuskát a sírjában.)

1764. Brot bacha hat ma itt solla em Karfraiteg. Ueini haud ämal gseit, bacha soll ma, die andri haud gseit, itt. Dr Hearrgid häb dr Brotgschmack geann ghätt. Ja, abr wear waeißt seall? So haud ueini ämal gseit. Die uei hat mal em Giebl dußa vazählt van iahram Wäscha, nach haud sie gscholta mitt 'r: „Hat, heit hascht gwäscha?! Heit ischt dr Karfraiteg, heit tuat ma itt wäscha. ” Wel dr Hearrgid hat dea Wäschgschmack, sealla Dampfgschmack nia itt gmant. Abr dr Brotgschmack hatt V geann ghätt.

(Kenyeret sütni nem volt szabad nagypénteken. Egyesek szerint meg éppen ajánlatos volt. Állítólag Jézus szerette a kenyér illatát. Dehát ki tudhatja ezt? Mégis így mondták. Mikor az egyik asszony a ház előtt beszámolt a mosásáról, megpörölték: - Micsoda?! Máma mostál? Máma nagypéntek van, ilyenkor nem most az ember. Mert a Jézus soha nem szerette a mosásszagot, azt a gőzszagot. Ám a kenyérillatot szerette.181)

181 Vö. az 1020. számú adattal (vgl. Punkt 1020).

358