Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

Az év

napot követő vasárnap van a búcsú, és kedden vége van. A hétfőt sokan megtartják, és kedden már el van temetve a búcsú.)

1666. Ueini haud seall nach au gmacht, wenn d Fasnid ramm gsei ischt, nach ischi vagraba waara. Nach seand ueini eappa naglega, nach haud sie s ’ zudeckt mit ’m Laituach so wia die Totini friahrr. Nach ischt ma ganga die spritza mit am Waihwassr. And grad so mit am Rosamarei, grad so so wia ma em Kiarchhof danda vagraba tuat. Was die Aeigini haud solla sei, sealli haud gheined. Sealli seand nagstanda, and haud halt d Auga zua mit ’m Sacktiachle, and haud gschnupft and gheined. Nach haud sie a Laicht gmacht. Nach haud sie seall jinig en Schuckarra nauf, mo gstaarba ischt. So seand sie ramm en die Gassa. Des jinig haud sie neitau en an Schuckarra, and so haud sie ’s rammgfiahrt. Nach haud sie 'n mit am Kotza odr was Schendr zuadeckt. Nach haud sie gseit: „Jetz teamma ’n vagraba, abr iahr Kendr deaffid itt mit!” And miar haud gmauled: „Jetz deajfa ma itt mit dr Laicht! Jetz deajfa ma itt amal mit dr Laicht! ” Nach gegaletscht haud sie ’n vagraba. Ueini haud nach gheined, and ueini haud nach gsanga. S meschta Taeil haud sie en Mandsnam vagraba. S meschta Taeil en Mandsnam. Nach haud sie ’n mal rauskait vam Schuckarra, nach haud sie gseit: ”Ta, auferstanden! ” Nach wel sie seand en d Kanklstuba zruckganga, nach haud sie glached, and a Theatr ghätt and vazählt älts, wia ’s ganga ischt. Em Äschlamikta haud sie koched, and drna ischt s Vagraba kamma.

(Egyeseknél volt farsangtemetés. Valaki lefeküdt a padra, aztán betakarták lepedővel, mint a halottakat régen. Utána meghintették szenteltvízzel. Ugyanúgy rozmaringgal történt, mint temetéskor szokás. Akik hozzátartozóknak számítottak, azok sírtak. Ott álltak körülötte, a szemüket betakarták zsebkendővel, és szipogtak és sírtak. Utána megtartották a temetését. A halottat fölrakták egy talicskára. így mentek végig az utcákon. Pokróccal vagy micsodával letakarták. - Most eltemetjük, de nektek gyerekek nem szabad eljönnötök - mondták. Mi meg szájaskodtunk: - Nem szabad a temetésre mennünk! Még a temetésre se mehetünk el! - A végén megvolt a temetés. Egyesek sírtak, mások énekeltek. Többnyire férfit temettek. Egyszer csak kiborították a talicskából ezzel a fölkiáltással: - Nahát, föltámadt! - A fonóba visszatérve nagyokat nevetgéltek a játékon, és mesélgették, hogy s mint volt. Hamvazószerdán volt a főzés, és annak végén volt a temetés.)

1667. Miar haud ema gseit, jetz neammid sie van dr Fasnid Abschied. Ueini haud gseit, Abschied neamma van dr Fasned, die andri haud gseit, d Fasnid vagraba. Nach haud sie dr Butzameckalr [Butzenmann] abrennt, annach haud sie ’n neikait ens Wassr em Marascht dóba, nach ischt ’r futtgschwamma. Ämal uein Butzameckalr haud sie ghätt. And des ischt da gsei en die Gruaba doba, en dr Käppalagass doba seand sealli großi Gruaba gsei. Dott doba haud sie vam Stroh en Butzameckalr gmacht. Zescht haud sie em Steacka ramm a Stroh gwickled, Äarm ihm gmacht, annach hat eapprd so en alta Mutz [Jacke] bracht, sealla ihm agleit, ausgfdlt mit am Stroh, and dr Huat ihm naufgsetzt, annach seand sie dott äwa rammtanzed. Nach seand sie darengarammtanzed, annach haud sie ’n abrennt, nach haud sie ’n neikait en d Gruaba nei. Zescht haud sie ’n abrennt, and well V brennt hat, haud sie ’n neikait ens Wassr, annach ischt ’r futtgschwamma. Wel d Fasnid ramm gsei

339