Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

Az idő

And all Tag hat a alia Jidi be ihni d Mill gholled. Nach hat sie jetz au nei wella, abr sie baud sie itt neiglau. Nach hat halt sie solla d Hex sei.

(Volt ezeknek egy beteg lányuk. Azt gondolták, meg van rontva. Mindenfelé keresték a segítséget. Annak idején Jánoshalmára mentek az emberek. Ott volt egy gyógyító ember. Ezután kilenc napig nem volt szabad semmit kiadni a házból, se állatot a legelőre kiengedni, de a házba se jöhetett semmi. Mert aki azalatt bekopogtatott, az volt a boszorkány. Egy öreg zsidóasszony vette tőlük naponta a tejet. Ment volna most is, zörgetett és dörömbölt az ajtón, de nem engedték be. Aztán őt mondták boszorkánynak.)

1573. Die Roß hat ma d Schrecki gia. D Schrecki ischt seall gsei, was ma ghdtt hat: Frucht, Kukrutza, Zirock, Habr, Geaschta, Kleesuma, Hampfsuma ... Neinrlaei hat ma ziemagsuacht, and seall ischt d Schrecki gsei. Seall hat ma die Roß gia, daß d Hexa itt vrhexed, daß sie s ’ itt bschraia kenned. Seall hat nach s ganz Jahr gholfa. Waeisch, wel vaar seand vili so Baura gsei, mo haud winig Fuatrasch ghdtt. Annach haud sie aufglada, nach haud d Roß dr Waga itt pfackt. Nach hat ’s ghaeißa, d Hexa haud s’ gritta. Da andra Tag em Maargis hat ma dia Schrecki am Roß gia, annach haud sie zoga so wia niks.

(A lovaknak ’ijesztést’149 adtak. Az ’ijesztés’ az volt, hogy amit találtunk, kilencfélét összekerestünk: búzát, kukoricát, cirkot, zabot, árpát, lucerna- és kendermagot ... Ez volt az ’ijesztés’. Azért adták a lovaknak, hogy a boszorkányok ne tudják őket megrontani. Ez védelmet nyújtott egész évben. Tudod, mert azelőtt sok parasztembernek kevés takarmánya volt. Mikor aztán megpakolták a kocsit, a lovak nem bírták el. Olyankor azt mondták, hogy a boszorkányok lovagolták meg őket. Ilyen esetekben másnap reggel ’ijesztést’ adtak a lovaknak, és akkor úgy belehúztak, hogy na.)

1574. Griaskeannala [?] hat mei Nana brockid em Fácánosr Wald, solang V gstanda ischt. S niatwedr Bliamli hat a Keannili ghdtt, so a kleis waiß Keannili isch gsei so wia Nuschtrpfetrli [Perle] groß. Stark vili haud sie brocked. Dahuei hat sie s’ trickned, nach hat sie ’s zemmabanda en a Bentili nei. Annach wenn i vakrankid bin, faars [gegen] Grias han i messa deanni Keannala neamma. Griaskeannala haud sie ’s gnennt. So ganz kiéi, munzig [winzig] seand sie gsei. Annach hat sie gseit zua mr, i soll itt zum Doktr gau, i soll deanni ausprobiara, i soll ’s neamma, wel sie hat ’s au scha gnamma. Eineamma hat ma ’s messa so wia d Pillana. So hat ma 's messa eineamma: da eschta Tag 1, da zweita 3, da dritta 5, da viarta 7, dwa upaarig bis uf 11. And wenn ’s nach noeit guat gsei ischt, nach zruckwäats: neini wiedr, siebine, fenfe, drui and ueis. 11 hat ma nu ueimal messa neamma. Itt beatta hat ma messa, and ackarwenn hat ma ’s kenna eineamma. Descht em 54-r Jahr gsei. Nach han i des Grias ghätt, and i bin scha so hoh doba gsei [war hochschwanger], dramm han i ’s itt wella eineamma. Seit sie: „Probiar ’s aus! Weasch siah, wia guat daß ischt. ” Nach han i ’s gnamma, and guat isch waara. Stark guat seand sie gsei.

149 A lovak ’ijesztéssel’ való megvédésének további példáit ld. vö. az 1994-1995., 1997. számoknál olvasható adatokkal (vgl. Punkte 1994-1995, 1997).

321