Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az idő
an Spruch gseit, and dur d Laeitr druimal nammgschoba, dahenda nachi hat sie ällawail gseit Gott Vattr, Gott Su, Gott Heilagr Geist! Mei Muattr hat ällawail gseit, descht ja älts uneteg. Neimal hat sie messa gau mitt 'am. Ufueimal hat aisan Hans afanga zum gruna. Em Kriag hatt V messa stearba. (A Hanzink ’éjárnyékos’ [fejletlen] volt. Azt mondták, nem fogja túlélni. Nem volt még egyéves sem. Aztán mondtak rá egy áldást, és háromszor átdugták a létrán, miközben mindig hozzátették az Atyaisten, Fiúisten, Szentlélekisten nevét. De anyám mindig azt mondta, úgyis mindhiába. Kilencszer ment el vele. Egyszer csak a Hanzink elkezdett erősödni. A háborúban halt meg.) 1570. Em haeilaga Abid hat ma neinrlaei messa eassa, daß dr Frerr itt kämmt. Hasch laicht ziemabracht. Abr uf se all ischt ümal obachtgia waara! „Han i jetz au scha neinrlaei geassa?” (Szentestén kilencfélét kellett enni, hogy az emberre ne jöjjön rá a hidegrázás. Könnyű volt összeszedni. Bizony nagyon számon tartottuk. - Ettem vajon már kilencfélét?) 1571. Mei Muattr hat államai vazáhlt, mei Schweschtr ischt so a Armkend gsei, nach haud sie ihni aneamma lau. Annach hat sie sie halt so uf am Arm ghätt, annach haud älligi gseit: „So a schias Mädile! O, des nett Mädile and des schia Mädile!” Annach van dott huei, nach hat sie älts hanga lau, and denna gleaga, and niks meh natau. And itt geassa, nu a bitzli hat sie tranka. Annach hat sie scha so vadreht gucked. Nach haud sie gseit, sie haud sie bschria uf lebentig and tot. So ischi da gleaga sechs Wocha lang. Nach hat mei Muattr s Kend ziemapfackt, and ischt ganga zu dr Peri Nana. Annach hat des Waib gseit: „Ja-a, ’s ischt bschria, so wia da seischt. ” Annach hat sie ihnr au eappis gmacht dott, Kohla gwaarfa and beatted, and mei Muattr hat au messa beatta. Nach hat sie gseit: „Da 9. Tag muß si ändra. Entweder weatt sie gsand odr stiarbt se. ” And uf da 9. Tag hat sie d Eigla aufgmacht. Van nach a hat sie afanga zum eassa and trenka. And heit leabt sie au no. So haud d Leut seallmal glaubt. (Anyám többször elmondta, hogy a testvéremet karon ülő gyermek korában lefény- képeztették. Ahogy ült a karján, az emberek mind megcsodálták: - Micsoda szép kislány! így helyes leányka, úgy helyes leányka! - Mikor onnan hazamentek, csak lógott minden tagja, feküdt az ágyban, és nem mozgatta semmijét. Nem is evett, csak ivott egy kicsit. És a szemei ki voltak fordulva. Azt mondták, hogy ’életre és halálra szemmel verték’. így feküdt hat héten át. Akkor anyám összepakolt, és elment a Peri nénihez. Ez az asszony is azt mondta: - Igen, ahogy mondod, szemmel verték. - Utána valamit csinált vele, szenet vetett és imádkozott, anyám is imádkozott. Aztán azt mondta: - A 9. napon fog elválni, hogy meggyógyul-e vagy meghal. - És a 9. napon kinyitotta a szemecskéit. Onnantól kezdve evett és ivott. És ma is él. Az emberek ennyire hittek azelőtt.) 1572. Sie haud a kranks Mädli ghätt. Hat, dia ischt vatau, haud sie gseit. Nach haud sie scha ibral a Hilf gsuacht, annach seand sie uf Janka namm au ganga. Dott ischt so en Ma gsei, mo hat haeila kenna. Nach haud sie 9 Tág niks deaffa vám Haus naus gia. Itt amal s Vieh hat solla en d Halt gau, and ens Haus hat au niamrd solla kamma. Wel sie haud gseit, seall, was andr deannr Zait kammt, seall ischt d Hex. 320
