Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az idő
and wenn sie rafällt, nach isch noeit 3. Abr wenn sie nemmi rafällt, nach isch 3. ” Nach hat sie sie naufgwaarfa dia Sicht, nach ischi hanga blieba, nach ischi itt ragfalla. Dr Hemmlvattr hat d Sichl nemmi rafalla lau. Nach hat dr Hearr gseit: „Van heit a all Samstig um 3 Nacht macha, and s Samstigliachtli abrenna!” S Samstigliachtli tuat ma am 3 abrenna, nach isch Nacht, nach tuat ma scha d Muattrgottis faira. Wel d Muattrgottis hat gseit: Nach gabt iahran Tag a, nach soll ma faira. Descht en Hajosch passiart, mo die alt Kapella gstanda ischt em Hambar duß. Nach haud sie dott a schiana Kapella nabaua. Deanni seand riesa raichi Leut gsei. Nach haud sie au ihni dott na vagraba lau. (Volt itt egy gazdag család. Gazdag parasztok voltak, a nevükre már nem emlékszem. Nem voltak hajósiak, de a családjuk Hajós környékéről származott. Itt laktak Hajóson. Igen, itt laktak, és innen voltak szolgálóik is. Szolgált náluk egy lány is. Éppen aratás ideje volt, ott dolgoztak mindannyian. Ez a történet egy szombati napon történt. Egyszer csak azt mondta a lány: - Máma szombat van, gazda, és most már 3 óra van. - És hogy ő szombaton nem dolgozik 3-nál tovább, mert akkor kezdődik az Istenanya napja, mikor dolgozni már nem szabad. Szombaton meg kell gyújtani a szombatlámpácskát. 3-kor vége a munkának. De a gazda azt akarta, hogy az aratás menjen tovább, ezért azt mondta: - Még nincs 3 óra, és neked dolgoznod kell, akár tetszik, akár nem. A lány visszafelelt neki: - Figyeljen csak ide! Most odamegyünk ahhoz a kápolnához, és földobom a sarlómat. Ha leesik, akkor még nincs 3, de ha nem esik le, akkor 3 óra van. Erre földobta a sarlót, és az fönn maradt az égen, nem esett le. Az Égatya nem engedte, hogy leessen a sarló. A gazda akkor azt mondta: - Mától fogva minden szombaton 3-kor befejezzük a munkát, és meggyújtjuk a szombatlámpácskát. A szombatlámpácskát 3-kor kell meggyújtani, akkor véget kell vetni a munkának, és már az Istenanyát kell ünnepelni. Mert az Istenanya kijelentette, hogy akkor kezdődik az ő napja, akkortól ünnepeljen az ember. Ez Hajóson történt, ott, ahol az a régi kápolna állt a Hambárban. Mivel nagyon gazdagok voltak, építtettek ott egy szép kápolnát. Oda is temetkeztek.) 1485. Des Samstigabid-Gibeatt muß ma druimal beatta. (Ezt a szombat esti imádságot háromszor kell elimádkozni: O du haeilaga Samstignacht, knuilid aisan liaba Hearrgid duß em Grab, ear schrait: „ O weh, o weh, wia teand meini haeiligi fenf Wanda weh: die kleini and die große, die gstochini and die ghauine. ” Wenn ’s nu uein Mentsch wissa tüt, daß V des Gibeatt äll Samstignacht druimal beatta tät, deamm tät ’r vazaiha drui armi Seela: s escht seim Vattr, Ó, te szent szombat este, szeretett Urunk a sírnál térdepel, és jajong: - Ó jaj, ó jaj, öt szent sebem fájdalma oly nagy: a kisebbeké és a nagyobbaké, a szórtaké és az ütötteké! Ha csak egyetlen ember tudná, hogy ezt az imát minden szombat éjjel háromszor elimádkozná, annak kedvéért három léleknek bocsánatát adná: először az apjának, 307
