Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

Az idő

szívesen látta, ha az emberek kenyeret sütöttek. Igen. Nagypénteken is szabad kenyeret sütni. Sütöttem már én is, és nem történt semmi baj.)

1474. Dr Fraitig ischt en uglicklaga Tag. Em a Fraitig han ifaar mei Tochtr itt gwäscha and itt begled. Begla ibrhaupts soll ma itt, wel sie saged, nach, haucht geann s Weattr en d Kendr nei. Abr des ischt jaeit wahr. Abr so isch gseit waara. And wemma scha wäscha tuat, die Kendr iahra Wäsch deajf ma itt dußa lau, wenn d Sann mal danda ischt. Seall han i eit tau. I han ällawail, solang d Sann gscheint hat, d Wäsch nei, hob sie trucka gsei ischt odr itt. I han ’s van die Alti ällawail ghert.

(A péntek szerencsétlen nap. Pénteki napokon nem mostam a lányomnak és nem vasaltam. Vasalni pláne nem szabad, mert belecsap a villám a gyerekekbe, szokták mondani. De ez se igaz, csak mondták. És ha mégis mos az ember, a gyermekek ruháját nem szabad kinn hagyni naplemente után. Nem is hagytam kinn sose. Én mindig bevittem a ruhát, míg sütött a nap, akár száraz volt, akár nem. Ezt mindig hallottam az öregektől.)

1475. Wemma s Kreuzweh hat ghätt, i han dr Flexaschuß ghätt, i han jaeit amal kenna grad nastau. Annacht han i messa neistau en d Wagalaeis, and nauswäats gucka ge am Taar. Em Hof denna bin i neigstanda en d Laeis. Nach hat mei Bäs, die seall hat au so was kenna, mei Kreuz hat sie so nagstraeift, annach hat sie eappis beattid hälenga, itt laut. Nach hat sie wiedr nagstraeift, nach hat sie wiedr beatted. And nomal. And i muein, drai Fraiteg. ’s kan sei, daß guat wär waara so au.

(Ha valakinek derékfájása volt, nekem hexensusszom volt, nem is tudtam kiegyenesedni se. Be kellett állnom a keréknyomba, és kifelé a kapu felé kellett néznem. 143 Bent az udvarban beálltam a keréknyomba. Akkor a nagynéném, az tudott ilyeneket, lefelé végigsimított a derekamon, közben magában imádkozott valamit, nem hangosan. Majd megint végigsimított, megint imádkozott. És még egyszer. És hajói emlékszem, három pénteken. Lehet, hogy amúgy is rendbejött volna.)

1476. Flaeisch hat ma kueis kochid en die Fraiteg.

(Pénteken húst nem volt szokás főzni.)

1477. Wenn da em Fraitig lachescht, nach heinischt em Sannteg.

(Ha pénteken nevetsz, majd vasárnap sírsz.)

1478. So wia dr Fraitig ischt, so weatt dr Sannteg.

(Amilyen a péntek, olyan lesz a vasárnap.)

1479. Siechsch, dr Fraitig hält itt mit dr Woch.144 Jetz hat ’s die ganz Woch gschnia [geschneit], and heit scheint d Sann.

143 A kapu tájolásának nem volt jelentősége.

144 BECKER-HUBERTI, Manfred 2001 118. „Diese vermeintlich freimachende Wirkung des Freitags wurde ebenso auf das Wetter bezogen, das als frei und damit keiner Regel unterworfen galt..." (Fordítás: A pénteknek ezt az elképzelt megszabadító hatását az időjárásra is vonatkoztatták, ami ezért szabad és semmiféle szabálynak alávetve nem volt.) A népetimológia szerint köszönhető ez a Freitag szóban lévő frei ’szabad’ jelentésének.

305