Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az állatok
„des ischt dr Schogrwald, deci muß ma raustua. Die langi Zaeichana seand s Zeugholz and die kuzi seall gait s Klaftrholz. ” Nach haud sie au dr Schogrwald raustau, and älligsfetig gmacht. Annach ischt älts en dr Ruah gsei. Spätr em Wentr seand van Kalocsa dr Stuahlriechtr and s Griecht kamma gi jaga en Schogrwald, gi Wild schiaßa. Jetz haud sie dr Schogrwald nemmi gfanda! Dr Wald ischt niana gsei! Annach seand sie halt ganz drneabrt duß [außer sich] gsei. Da muß ma doch suacha, wear des gmacht hat. Nach sowait, sowait, nach gegaletscht isch rauskamma, des haud d Hajoschr tau. Deanni haud dr Schogrwald raustau uhna Valaub! Hat, des gait en Prozeß, des muß ma eiraeicha als Prozeß. And andr deannr Zait, mo si des agspielt hat, haud d Hajoschr s Griecht gwählt, en andra Riechtr and andri Gschwaarine. Die Alti haud adanked, Nuii seand kamma. Nach ischt en Fischkal [Anwalt] rauskamma, älligi sollid halt vaars Griecht hear kamma and bizeuga, was sie halt tau haud mit am Schogrwald. „Ja", seit dr nui Riechtr, „des haud no die alti Hand tau", seit V. „Wiarkle? Nach kammid sealli Prinz rauf uf Kalocsa, die ganzi alti Hunde, was gsei seand, mo dea Wald raustau haud. ” Hat, nach hat des nui Griecht des wiedr itt reacht vastanda. Nach haud sie die ganzi alti Hand zemmagfanga em ganza Aal, and haud s ’ nauf uf Kalocsa. Ha, nach seand sealli en d Wuat kamma: „ Was machid denn d Hajoschr da mit deanni villi Hand? Des gait no en greßra Prozeß, da wearad V riesisch gstrafed!” Nach uein Fischkal hat em Riechtr nagseit so hälenga: „Spendiarid a bitzle, nach ka ma des eba macha!” „Ja, abr wa solla ma spendiara?” „Hat, d Fischkäl sealli eassid d Schild- krotta geann. Brengid ihni a paar Schildkrotta rauf! ” Abr nu faar Spaß hatt ’r des gseit. And wiarkle, nach haud d Hajoschr a Banda Schildkrotta zemmagfanga, and haud s’ nauf uf Kalocsa zum spendiara deamm Griecht, daß kuein Prozeß gait, daß sie niamrd strafa soiled. Nach haud älligi afanga zum lacha. Des hat nach so a End gnamma. (Miért vágták ki a hajósiak a Sógor-erdőt? A hajósi zenészek egy kalocsai karmestertől tanultak fúvószenét játszani. Alighogy elkezdték a tanulást, az első napokban megbetegedett a karmester, nem is tudott a foglalkozásokra járni, csak a kottákat küldte el Hajósra. Csakhogy ezek a kezdő zenészek még nem láttak kottát, és nem tudták, mik ezek a papírok, hiába törték a fejüket. Végül arra kényszerültek, hogy elmenjenek a bíróhoz. Azelőtt minden ügyes-bajos dologban a bíróhoz fordultak, hogy ő hozzon döntést. Szóval elmentek ők is a bíróhoz. Dehát az se ismerte ki magát a papírokon. De cselekednie kellett, és valami okosat kellett mondania. És mondott is: - Ez itt nem más, mint a Sógor-erdő. Ezen a papíron a Sógor-erdő van rajta, amit nekünk ki kell vágnunk. Ezek a hosszú jelek a szerszámoknak való fát jelölik, a rövidek pedig az ölfának valót. És kivágták a Sógor-erdőt. Egy ideig nem volt ebből semmi baj. De télvíz idején kijött Kalocsáról a szolgabíró és a bírósági tagok. Jöttek vadászatra a Sógor-erdőbe. Ám a Sógor-erdőt nem találták sehol, mert a Sógor-erdő már nem létezett! Magukon kívül voltak fölháborodásukban. Ezt az ügyet ki kell vizsgálni, a felelőst meg kell keresni. Addig jártak utána, míg végül kitudódott, hogy a hajósiak tették. A hajósiak vágták ki az erdőt, méghozzá engedély nélkül! Pör lesz ebből, itt port kell indítani. Míg ez az ügy zajlott, Hajóson új bíróságot választottak, új bírót és esküdteket. A régiek leköszöntek, újak jöttek a helyükre. Nem sokkal ezután fiskális érkezett Hajósra. Mindenki jelenjen meg a bíróság előtt, és adjon számot arról, hogy s mint is történt az eset a Sógor-erdővel. - Jól van, jól van - mondta az új bíró -, csakhogy azt még a vén kutyák tették. 253
