Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

Az állatok

Eiter] ghätt, and dia Krott nabanda. Nach hatt V államai gseit: „Des ischt s Ällrbescht, die beseht Medrazie, d Beka. ”

(Békát is rakott a sebre, bizony Isten! Fogta a békát, középen kettévágta. Egyszer meggyűlt az egyik ujja, akkor is békát kötött rá. Azt mondta: - Ez a legjobb gyógymód, a béka.)

1024. Ueini Leüt haud so wehi Fiaß ghätt, and gsiah hat ma gar niks. ’s tuat halt weh and tuat weh and tuat weh. Da haud ueini schabald nemmi laufa kenna. Des jinig hat d Schweini [Name dieser Krankheit] ghätt. Annach wemma vaar Jiargatag a Krott fendt, die seall soll ma neibenda odr neinäah en an Lampa, and seall soll seall jinig amhänga, and so en Fuaß na lau. Ams Kreuz ramm nabenda, abr daß dia Krott en deamm Lampa denna en Fuaß na kämmt. Nach sai 's au guat waara. Abr wia odr wa ? Geatt, seallmal isch so gsei. Nach ischt ma itt glai zum Doktr grennt. Nach hat ma mit die Hausmittl ghaeiled.

(Egyes embereknek olyan fájós lábuk volt, pedig semmi se látszott. Csak fájt és fájt és fájt, és alig tudtak menni. Ennek a betegségnek Schweine (?) volt a neve. Ha György-nap előtt találnak egy békát, azt a beteg csavarja vagy varrja bele egy rongyba, és kösse a derekára úgy, hogy a rongyban lévő béka a lábához érjen. Ettől állítólag meggyógyult. De hogy és mint? Ugye akkor ez volt. Nem rohantak mindjárt az orvoshoz, hanem házi szerekkel gyógyítottak.)

1025. Die glihigi Krotta [Unken] haud d Krankid weackrzoga. Wel d Russa reikamma seand, nach haud d Leut so schwazi Blatra104 ghätt. Annach haud sie deanni Krotta nabanda, nach hat ’s d Krankid weackrzoga. Wenn ’s weackrzoga hat.

(A vöröshasú béka kihúzta a betegséget. Mikor bejöttek az oroszok, akkor volt az a fekete keleti tályog. Rákötötték a békát, az kihúzta a betegséget. Hát, ha kihúzta.)

1026. Glihigi Krotta haud sie gsuacht, en an Lampa nei banda, and en Saustall nei ghängt, nach kämmt d Sauakrankid itt nei, haud sie ämal gseit, nach wearid d Saua itt krank.

(Vöröshasú békákat kerestek, rongyba csavarták, és beakasztották a disznóólba, hogy ne essen betegség az állatokba, hogy ne betegedjenek meg a disznók.)

1027. Die graupidi Krotta haud sie neignäht en an Lampa nei, and d Leut häbid s’ neighängt en Saustall weagas dr Sauakranked, daß kuei Sauakrankid kammt.

(A nagyvarangyot bevarrták egy rongyba, és beakasztották a disznóólba. A sertésbetegség / dögvész miatt, nehogy betegek legyenek az állatok.)

1028. En Saustall nei hat ma au a Krott ghängt, daß d Saua itt krank sollid weara, daß d Saua itt krank sei soiled. I bin nei en Stall, jetz hangid a Krott dana. „Ja, Nana, waramm isch ’n dia da?” „Dramm, daß d Krankid dott naziacht, itt an d Saua na. A graupada Krott soll ’s sei. ’s ischt itt älts ueis! Laß sie gau, daß d Sau itt krank weatt, wel nach kammt d Krankid en d Krotta na. ”

104 Die sog. „schwazi Blatra [östlichen Eiterbeulen]” waren nach dem zweiten Weltkrieg verbreitet. A keleti tályog az oroszok bejövetelekor terjedt el.

221