Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az állatok
937. Wenn ueis hät krank gsei ischt: „Na, des ho Ilid au dr Totavogl. ” Nach hat ’s ällamal ghaeißa: „Na, wear weatt denn dea holla? Wear weatt deafuttschraia?” (Ha valaki súlyos beteg volt: - Na, ezért is eljön a halálmadár. - így mondták: - Na, kit visz el vajon? Kit fog elhuhogni?) 938. D Nachteul ischt dr Stearbvogl. Wemma ’n hert ams Haus ramm, dott stiarbt eapprd. Sealla haud älligi gfiarcht, nach ischt ma scha vaschrocka. (Az éjjeli bagoly a halálmadár. Ha azt hallani a ház körül, akkor meghal valaki. Mindenki félt tőle, olyankor már meg voltak ijedve az emberek.) 939. Miar hat d Czicka Miadi mal vazählt, sie ischt dana ghockid die schlenga [sticken], nach sai a Nachteul nakamma vaar iahra Feanschtr, and hat druimal so naghaua mit am Schnabl ans Feanschtr. Nach hat sie gseit: „ Wa will denn dia da hana?” And itt amal zeah Minutta hat ’s daured, nach ischt d Telefu kamma, iahra Resi ischt gstaarba. Seit sie, sie kan des itt vageassa. (Mesélte egyszer a Czick Midi, hogy ült a gépnél és slingelt. Egyszer csak az ablakra szállt egy éjjeli bagoly, és a csőrével háromszor megkopogtatta az ablakot. Még mondta is: - Mit akar ez itten? - És nem tartott tíz percig se, és már jött a telefon, hogy meghalt a Rézijük. Azt mondja, ezt nem tudja elfelejteni sose.) 940. Em Feald duß ha ma garbed, and am Namittag ischt a Nachteul obr is rammgfloga and hat äwa gschria. Sag i: „Na, wa weatt dia brenga?” Seit dr Schnaidr Joschl nach: „ Wenn sie des gleannid hätt, was miar teand, schnaida odr aufdecka, nach tät sie seall, nach tät sie itt schraia. ” Nach bis ma seand hueikamma - odr isch da andra Tag gsei? - nach ischt aisa Gvattri gstaarba. So denkt ma äwa, ’s kan sei. Ma kan itt wissa, wa älts ziemagwiarkt ischt, wia älts dr Hearrgid erschaffa hat. (Kinn dolgoztunk a határban, és délután egy éjjeli bagoly röpködött a fejünk fölött, és egyre csak kuvikolt. Még mondom is, na, mit fog ez hozni? A Schneider Jóska meg ráfelelte: - Ha azt tanulták volna, amit mi, akkor ők is metszenének és nyitnának, nem pedig kuvikolnának. - És mire hazaértünk, vagy esetleg másnap volt, addigra meghalt a komaasszonyunk. Ilyenek miatt aztán az ember elhiszi, hogy lehetséges. Nem tudni, mi minden függ össze egymással, hogyan tervezte el a dolgokat Isten.) 941. Seallmal, wel aisri Eltra gstaarba seand, da ganza liaba Sammr hat d Nachteul gschria and allawail gschria ams Haus ramm. Nach zescht ischt aisan Vattr ganga, annach en zwie Muned aisa Muattr au. Wel dr Vattr fiitt ischt gsei, nach a paar Täg a Ruah gsei, nach wiedr. Nach hat 's ämal ghaeißa: „Dea Hand, dea räudig schrait scha wiedr! Dia hat kuei Ruah, vaar itt älligi futt seand. ” (Mikor a szüléink meghaltak, akkor egész áldott nyáron szólt az éjjeli bagoly, és csak kuvikolt egyre a ház körül. Először apánk ment el, majd két hónap múlva anyánk is. Mikor apánk meghalt, néhány napig csend volt, akkor újra kezdte. Már mondogattuk: - Ez a rühes kutya97 már megint huhog! Addig nem nyugszik, míg el nem visz mindannyiunkat.) 97 Állatot, embert, főleg a gyerekeket mindig a rüudagr Hand ’rühös kutya’ ill. a wiatagr [wütender] Hand ’veszett kutya’ szerkezettel szidtak el. 202
