Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

Az állatok

(Egy hajósi meg egy nádudvari ember ült a szekéren. Az egyik dombnál elhaladtak egy tökföld mellett. Jó nagy tökök hevertek mindenfelé. De a nádudvari ember nem tudta, mi az, amit lát. - Te, hajósi, mi a csuda az? - kérdezte. - Hogy mi? Pajtikám, szamártojások. - Szamártojások? Aztán hogyan lesz azokból kisszamár? A hajósi ember készségesen elmagyarázta neki: - Hát, rá kell ülni egy ilyen tökre pont úgy, ahogy a kotlóstyúk ül a tojásokon, és akkor három hét múlva kikel majd egy kiscsacsi. Hát, ezt ő bizony kipróbálja, buzdult föl a nádudvari. És ráült az egyik tökre. A hajósi ember naponta arra járt, megnézni, kotlik-e még. És kotlott lelkiismeretesen. Mikor aztán letelt a három hét, ismét odament hozzá: - Na, nincs még semmi? - Nincs, de már nem is hiszem, hogy lesz. Nem lesz ebből úgyse kiscsacsi - legyintett amaz, és fölkelt a tökről. És ahogy fölkelt, a tök elkezdett lefelé gurulni, és meg se állt a domb aljáig. Egy kis nyulacska guggolt ott mit se sejtve. Fölijedt és fejvesztve menekülni kezdett. A császártöltési meg utána, és egyre csak kiabálta: - Hé! IÁ, csacsika, állj meg, én vagyok az apukád!)

D Kuah - A tehén

892. Eri arrna Ma ischt gsei, and dea hat mal a Häfili Mill kriat. Nach hatt V halt denkt, des Häfili Mill weatt ear itt eassa, van deamm macht ’r Knolla [Quark] and en Buttr, annach weatt V ’s vakaufa. Annach mit deamm Gealt kauft V ihm Milaunakeanna. Hat, so vili Keanna seall seand so vili Steck, and em niatwedra Stock kennid halt so and so vili Milauna kamma. And deanni weatt ’r vakaufa ams teur Gealt, annach kauft ’r ihm a Kuah, annach kauft V hat ällegs, and ’s kan van ihm en raicha Ma weara. And wenn des so gaht, and weatt raich weara, annach kan ’s sei, daß ’r Riechtr kan au no weara. Ja-a. Wenn ’r abr nach Riechtr ischt, nach muß ear au andrischt laufa kenna. And friahrr seand d Riechtr mit die Hakasteacka ganga. Schiani Steacka and elegant gwedlid drmit wia d Hearra! Ja. And mo [weil] dr Tisch mittla en dr Stuba dana gsei isch, and des Häfili Mill ischt em Tisch doba gsei, and wian ear gloffa ischt, and hat dr Häklsteacka so hin and hear ghaua, so hearrisch halt probiart, nach ischt d Maler eigrissa: des Häfili Mill hatt V raghaua. And so ischt dea Pia en Neabl waara. Van ällam, van deamm großa Vaarneamma ischt gar niks waara. Des han i scha stark lang ghert van die alti Hajoschr.

(Volt egy szegényember, ez egyszer kapott egy köcsög tejet. Aztán kiokoskodta, hogy ezt a tejet nem fogja meginni, hanem túrót és vajat csinál belőle, és azt majd eladja. A kapott pénzből pedig dinnyemagot fog venni. Hát, ennyi mag, az annyi tő, és minden egyes tövön nőhet ennyi vagy annyi dinnye. Azokat majd eladja drága pénzen, vesz rajta egy tehenet meg hát mindent, és akkor még gazdag ember is lehet belőle. És ha ez így valóra válik, és gazdag lesz, akkor még az is elképzelhető, hogy bírói rangig viszi. Bizony. De ha bíró, akkor másképp kell tudnia még a járást is. És azelőtt a bírók mindig sétapálcával jártak. Szép pálcák voltak, és elegánsan lengették urak módjára. Bizony. Csakhogy a szoba közepén állt az asztal, és rajta a köcsög tej. És ahogy lépegetett, és a görbebotot lengette ide-oda, ahogy amúgy urasan próbálkozott, hát beütött a krach: leverte a köcsög tejet. így vált füstté a terve. Mindebből, ebből a nagy eltervezésből nem lett semmi se. Ezt már rég hallottam az öreg hajósiaktól.)

189