Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
A föld és a talaj
„ Gott Vattr, Gott Su, Gott Heilagr Geist! ” and naghaua mit seallam Koleffl. Nach hatt 'r nemmi neibranzed. Ear hat gseit: „Kadi Bös, iahr sollid miar da a bitzli Salz raufiua.” Nach hat sie gseit: „Hear ’a!” Nach naghaua mit die Drai Heckschti Nama. „Jetz gahscht huei, and bis da hueikammscht, nach isch scha ghaeiled. ” Nach hatt V nemmi neibranzed. (Ha a gyermek bepisilt, akkor átküldték a szomszédba, hogy kérjen egy fakanálnyi sót. A Jóska is átjött hozzánk, és anyám értett abból, hogy fakanállal jött a sóért. Úgyhogy ráütött azzal a fakanállal az Atyaisten, Fiúisten, Szentlélekisten nevében. Attól kezdve nem pisilt be. Ezzel jött át a fiú: - Kati néni, tegyen ide rá egy kis sót! — Na, add csak ide! - És rávert a Három Legfőbb Névvel és elküldte: - Most hazamész, és mire hazaérsz, addigra meggyógyultál. - És nem pisilt már be.) 865. D Tschassrdetr haud Salz baua. Annach haud sie gseit, jetz sett ma neigau and gucka, heb ’s raif ischt. Abr dr Riechtr sett halt neigau and gucka. Ja, abr wenn V neigaht, nach vatappad V s Feald. Wia sett ma des astella? Nach haud sie en Bäara [Handgelenkgriff) gmacht, haud ’a naufgsetzt dr Riechtr, nach haud sie ihn iahri sechs Ma neitreit. Ha, nach sechs Ma haud niks vatapped, abr dr Riechtr hätt ’s vatapped. (Sót vetettek a császártöltésiek, aztán már utána kellett volna nézni annak, hogy beérett-e. Persze a bírónak kell elmennie és megszemlélnie. Igenám, de ha belegyalogol a földbe, akkor összetapossa. Hogy is lehetne ezt megoldani? Aztán csuklón fogták egymást az emberek, a bírót fölültették, és hat ember bevitte. Mert ugyebár a hat ember nem taposta össze, mint ahogy az egy bíró tette volna.) 866. D Maria Theresia hat wella mit am Schlitta fahra, abr sie hat itt kenna, annach haud sie a Salz gstreit, nach ischt seall vaganga, nach uf am Wassr ischt ’r doch grutsched. Dr Schlitta ischt itt grutsched, nach haud sie a Salz gstreit. And d Maria [Muttergottes] hat nach en Seaga gmacht, sie hat neigholfa, wel sie iahri Senda biraiid hat, so hat sie nach kenna Schlitta fahra. (A Mária Terézia szánnal akart utazni, de nem tudott. Ezért aztán sót szórtak. Mivel az elolvadt, azon a vízen mégiscsak elcsúszott a szán. A szánja nem csúszott, ezért sót szórtak. És a [Szűz] Mária akkor megsegítette, áldást adott rá, amiért megbánta a bűneit. így aztán mégiscsak tudott menni a szánon.) 867. Sie ischt mit am Schlitta gfahra kamma, nach haud sie messa a Salz streia. D Maria Theresia hat ällagrhand Eifäll ghätt. Nach isch ihnr eigfalla, sie will... Wel geatt da ischt iahra Kaschteil gsei en Hajosch, des ischt iahra Kaschteil gsei. Dia ischt so groß gsei bis an aisa Haus hear. Wel miar seand rammzoga, ackarwenn i ghackid han, äwail seand Stueibrecka raufkamma. Iamal halbidi Brennstuei. Nach han i dr Fischr Matyi Vettr gfraged: „Matyi Vettr, mo kammid denn deanni villi Stuei da äwa raus?” Nach hatt V gseit: „Justl, da ischt dr Maria Theresia iahra Kaschteil gsei. Dahanahear ischt d Maur gsei, a stueiana Maur, and dramm seand en uiam Gata denna äwail Stuei. So a hoha Maur häb sie ghätt darengaramm, annach nadrhand haud sie sie agrissa. ” And iamal han i scha so a Gealt gfanda. Ja, annach hat sie wella rakamma en dia Kaschteil em Sammr. Annach isch ihnr eigfalla, sie tät mit am Schlitta fahra. Abr em Sammr ischt kuei Ais, daß ma kennt Schlitta fahra! Nach haud 182
