Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
A föld és a talaj
819. D Vaadrgass hat friahrr Schwaizarai ghaeißa. Ihr am großa Ranka dóba ischt a groß Haus gsei, seall ischt s Schwaizarai-Haus gsei, a Hearrschafthaus [Meierei]. (Az Előutcának régen Tejgazdaság volt a neve. A nagy kanyartól följebb volt egy nagy tejgazdaság, uradalmi major volt.) 820. Salittrlacha (Alkalilache]: Van dr Hendrgass nauswäats bis an d Mihli naus, seall ischt dlts d Salittrlacha. En salittraga Boda isch gsei. Bis zu dr Straß nauf gaht des. Naufwäats sealli obri Gassa ischt d Neustadt. And des andr ischt d Salittrlacha. (A Szikes-pocsolya: Annak a területnek a Hátsó utcától kifelé a malomig Szikespocsolya a neve. Mert szikes talaja volt. Fönt a kövesútig húzódik. Attól följebb azok az utcák az Újváros. És a kövesúttól lefelé a Szikes-pocsolya.) 821. Die Ußrischt Gass óba naus ischt d Salittrgass gsei. I waeiß, d Nana hat ällawail gseit: „Jetz ga ma en d Salittrgass naus. ” (A Külső utca fölső része volt a Szikes utca. Emlékszem, hogy a nagymamám mindig azt mondta: - Megyünk ki a Szikes utcába.) 822. Die Obr Ußr Gass haeißt Galriabaensl [Gelbe-Rüben-Insel], wel sie so arm seand gsei duß en dr Lacha, en die Lachana, daß sie itt amal so vili Aeir haud ghätt, daß sie hättid kennta Kiachla bacha, nach haud sie messa a Galriabawassr neitua, daß d Meahlspais geal weatt. (A Külső utca fölső részét Sárgarépa-szigetnek nevezik, mert ott kinn a Pocsolyán, Pocsolyákon olyan szegény emberek éltek, akiknek még annyi tojásuk se volt, hogy fánkot süssenek, ezért sárgarépavizet tettek a tésztába, hogy sárga legyen.) 823. Sealla Sampf andr die Hajo sehr Keallr hat s Rot Meer ghaeißa, wel des ischt a rots Sand gsei. En Sampf isch gsei, da ischt niks gwachsa, gar niks. Descht so a Wisti gsei, mo Hajosch staht, des glaubt niamrd itta. Die eschti Leut haud d Welf gfreassa. Da ischt a riesa greulaga Wiatschaft gsei. And d Schwaba seand so dämm gsei, and seand da henna blieba. Des Rot Meer ischt da en dr Ensl duß gsei and gega dr Langa Bruck naus, gega Tschassrdet namm. Descht älts uei Meer gsei da. Wemma natreatta ischt, nach ischt ma naganga, älts ischt naganga [versunken]. (A hajósi pincék alatti mocsárt Vörös-tengernek nevezték, mert vörös homok az alja. Mocsár volt ez, ahol semmi se nőtt, egyáltalán semmi. Ahol Hajós van, itt minden olyan vadon volt, hogy el se lehet hinni. Az első embereket megették a farkasok. Rettenetes körülmények voltak. És a svábok voltak olyan buták, és itt maradtak ebben a mocsárban. A Vörös-tenger kinn kezdődött a Szigeten, és elhúzódott a Hosszú-híd irányában Császártöltés felé. Ez mind egyetlen tenger volt. Aki belelépett, az alámerült, minden elmerült.) 824. D Maria Theresia hat en Kriag gfiahrt. And des am Hajosch ramm ischt ibral'en Sampf gsei, and dramm haud d Suldata messa a Bruck schla. Dramm haud sie gseit, die Lang Bruck, wel dia Bruck ischt vám Kanal bis uf Tschassrdet naus ganga. Andr am Bearg namm ischi ganga. En meim Leaba ischi nemmi gsei. Zu deannr Bruck, mo heit ischt, seit ma au die Lang Bruck, dr Nama hat sie van seallr alta Bruck kriat. (Mária Terézia háborút vezetett. És mivel itt Hajós körül minden egy mocsár volt, ezért a katonáinak hidat kellett verniük. Azért nevezik Hosszú-hídnak, mert a kaná171
