Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

A föld és a talaj

742.1 han en Aeißa ghätt, nach han i messa ens Kreuzgäßli na gau, and han dott messa a Gealt futtkaia odr nalega, and die Drai Heckschti Nama han i messa saga. Nach han i no messa saga: „Dear ’s fendt, soll ’s ibrneamma!" So eappis han i messa saga. Em Abid na dr Sann han i ’s messa tua. Seallmal haud d Kendr vili Aeißa ghätt. (Mikor kelésem volt, ki kellett mennem az utcára, ott pénzt kellett eldobnom vagy leraknom a Három Legfőbb Névvel. Aztán még hozzá kellett mondanom: - Aki rátalál, vegye át tőlem! - Valami ilyet kellett mondanom. Este naplemente után kellett megcsinálnom. Régen sok kelésük volt a gyerekeknek.)

743. Wenn eappr hat so a Krankid ghätt, nach haud sie seall Tiachle, mo sie dia Wand haud zuabanda ghätt, seall haud sie zemmagwickled, and haud ’s mit die Drai Heckschti Nama en Kreuzweag na kait. Da hat ’s ghaeißa, wear des aufneammt, seall kriat dia Kranked. Abr i glaub itt, daß seall gsei ischt, daß ma ’s kriat hat. D S. Nana hat ällamal gseit, wenn uein en Aeißa ghätt hat: „ O, nach teand V nu des Eutr [Eiter], was V rausdrucked, en a Papiar nei and en da Kreuzweag na. Seall, was aufneammt, neammt dr Aeißa nach futt. ” Ueini haud ’s en Sacktiachli nei tau. Abr i hält seall itt traua tua. I hätt ’s abrau itt aufgnamma, and i neamm heit au niks auf. I neamm niks auf, wenn i eappis fend. So a schias Sacktiachli hat mal eappr falla lau, and i han ’s siah falla. I hätt ’s itt amal aufgnamma am kuein Prais. 1 han gfiarcht, ’s ischt a Gleits. Des hat ma so denkt: a Gleits [mit böser Absicht Hingelegtes]. I han ’s so denkt. Wei grad so isch gsei: Van viar Saitana hear seand d Weag kamma, and grad dott en dr Mitt da isch gleaga. I han ’s itt aufgnamma. A Gealt tät i scha traua aufneamma. Abr Sacktiachla itt. D S. Nana hat ällamal gseit: Wenn eappis em Kreuzweag da lait, seall soll ma itt aufneamma, wel seall ischt a Gleits. So hat sie, muein i, gseit: „Da leg i di jetz hear, and dear, was di aufneammt, des soll mei Krankid futtneamma! ”

(Ha valakinek olyan betegsége volt, hogy be volt kötve a sebe egy kendővel, akkor azt összegöngyölítették, és a Három Legfőbb Névvel a kereszteződésben eldobták. Mert azt tartották, hogy aki azt fölveszi, az elkapja azt a betegséget. De én nem hiszem, hogy elkapja. Ha valakinek kelése volt, a S. nagymama mindig azt mondta: - A gennyet, amit kinyomtok, tegyétek egy papírba, és dobjátok el a kereszteződésben! Aki fölveszi, az majd elviszi a kelést. - Egyesek zsebkendőbe csomagolták. De én azt meg nem tettem volna. De nem is vettem volna föl, és nem is veszek most se föl semmit. Semmit nem veszek föl, akármit találok. Egyszer valaki elejtett egy nagyon szép zsebkendőt, és én láttam, amint leesett. De semmi pénzért föl nem vettem volna. Attól féltem volna, hogy ’lerakott tárgy’.80 Annak képzeltem. Mert épp ott feküdt, ahol négy út találkozott, épp ott középen feküdt. Nem vettem föl. A pénzt, azt föl merném venni, de a zsebkendőt nem. A S. nagymama mindig mondta: Ha valami a kereszteződésben fekszik, azt ne vegyük föl, mert az lerakott tárgy. Mintha ilyesvalamit mondott volna: - Most ide raklak, és aki fölvesz, az vigye magával a betegségemet!)

80 A ’lerakott tárgy’ Gleits, ’lerakta’ hat 's gleit a hasonló szövegösszefüggésekben azt jelenti, hogy a betegségtől való megszabadulás szándékával helyeztek el feltűnő helyeken bizonyos tárgyakat.

153