Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az időjárás
439. Em Wentr kämmt dr Wend vam Wentrloch raus, hand sie államai gseit, dramm isch so kalt. (Mindig azt mondták, hogy télen a szél a téllukból jön elő, azért van olyan hideg.) 440. „So en kalta Wend gabt, dea kammt vam Wentrloch raus." Em Wentr haud sie ’s gseit, wenn ämal so en schnaidaga Wend ganga ischt, nach haud sie ema gseit: „Hu, dea kammt jetz vam Wentrloch raus!" (- Micsoda hideg szél fúj, ez a téllukból jön. - Télen mondták, mikor olyan metsző szél fújt: - Hú, ez most a téllukból jön elő!) 441. Wenn ällawail so en kalta Wend gaht, nach haud deanni alti Waibr gseit: „Jesas- maria, heit kammt dr Wend vam Wentrloch. Van Sibirien. ” (Ha olyan hidegen fúj a szél, akkor azt mondták az öregasszonyok: - Jézusmária, máma a szél a téllukból fúj. Szibériából.) 442. S Wentrloch ischt en Sibirien duß. Duß en Rußland, wenn ämal so en kalta Wend ganga ischt, so stark kalt, nach haud deanni ältri Waibr gseit. „Jesasmaria, jetz kammt dr Wend van Sibirien! Heit kammt dr Wend vam Wentrloch! ” (A télluk Szibériában van. Mikor kinn Oroszországban olyan rettentő hideg szél fújt, olyankor az idősebb asszonyok mindig ezt mondták: - Jézusmária, ez a szél Szibériából jön! Máma a téllukból jön elő a szél.) 443. Wenn em Wentr en kalta Wend kammt, dea kammt vam Wentrloch. Abr nu em Wentr. En Wendmachr hat ’s gia, dea Ma hat Wendmachr ghaeißa. Sealli iahri Ureltra sealli saiid nagstanda vaar des Wentrloch na. And dramm ischt ear au dr Wendmachr Hans waara. Raitr halt V ghaeißa. (Ha télen hideg szél fúj, az a téllukból fúj, de csak télen. Volt egy Szélcsináló nevű család. Állítólag a dédszüleik odaálltak a télluk elé. És ezért lett őbelőle is a Szélcsináló János. Reiter volt a neve.) 444.1 műéin grad, ear ischt dramm dr Wendmachr waara, well V en dr Kiarch denna en dr Aargl en Wend hat messa blasa. Abr itt ear, scha dr Wendmachr Juli iahran Vattr. Wenn ’s so haeiß ischt gsei, nach hat ma em Aat ramm gseit: „Jetz sett ma em Wendmachr schraia [rufen], er soll Wend macha!” (Ha jól tudom, azért lett Szélcsináló, mert a templomi orgona fújtatója volt már a Szélcsináló Juli apja. Mikor nyáron nagy forróság volt, faluszerte lehetett hallani: - Szólni kellene a Szélcsinálónak, hogy kavarna szelet.) 445. S Wendmachrs iahran Nini sai en Bearg naus en a Keallrloch na. And des Loch ischt durbaahrid waara, da hat ma scha durlaufa kenna and dahenda naus. Dea Bearg ischt nach eigfalla halba dana, nach isch óba heall gsei. Annach hat ’s ghaeißa, dr Wendmachr Juli iahran Urnine [Urgroßvater] odr iahran Nine, wa waeiß denn i, sealla ischt mal riesisch neugiarig gsei, nach häb V gseit: Hu, ear ischt itt nei, wel dr Wend aso hat pfuskid denna. Ear hat gseit, dr Wend ischt dott denna gsei. And ’s ischt doch nu en Zug gsei. And dramm seand s Wendmachrs. (A Szélcsinálóék nagypapája állítólag kiment a hegyhez egy pincelukhoz, ami végigment a hegy alatt, úgyhogy át lehetett menni, a túloldalt meg kimenni a hegy 104
