Janó Ákos - Vorak József: A halasi csipke útja a gondolattól a világhírig - Cumania könyvek 3. (Kecskemét, 2004)
Budapesti évek
Az iparművészek már évek óta igyekeztek a kormánykörök figyelmét az elhanyagolt magyar textiles művészetre és iparművészetre terelni. Az iparfelügyelőségek mind sürgetőbben hangsúlyozták a háziipar jelentőségét. A divat pillanatnyilag világszerte a csipkeféleségeknek kedvezett. A két egymást követő nagy külföldi kiállítás is azt bizonyította, hogy a művészi magyar csipkék külföldön komoly érdeklődésre számíthatnak. S végül be nem vallottan a kormányszervek sürgőssé vált nagyarányú kísérletének hátterében ott sötétlettek az 1905-1907-es évek országos méretű agrárproletár mozgalmai. A magyar vidékek nincstelenjei egyre hangosabban s egyre szervezettebben munkát és kenyeret követeltek. Az iparművészek alapjában véve jó szándékú, de idealista társadalmi szemléletből fakadó programját kisajátítva, most már maga a kormányzat adta ki a jelszót: Háziiparral a munkanélküliség ellen! A kormányszervek nagyobb csapást nem is mérhettek volna a fiatal magyar iparmüvészetre, az alig életre keltett népművészetre, s a valójában még meg sem született magyar háziipari mozgalomra, mint azt, hogy azonnal ható, üdvözítő megoldást véltek bennük felfedezni az ezergyökerű népnyomorral szemben. Ezzel egyrészt oly feladatot róttak rájuk, amelynek azok képtelenek voltak megfelelni, másrészt mindhármat végképp kiszolgáltatták a kérlelhetetlen üzleti mohóságnak. B udapesti évek Mindazok, akik az immár reprezentatív magyar csipkévé előlépett halasi csipkéhez túlzott reményeket fűztek, nem vetettek számot azzal az egyszerű ténnyel, hogy az oly hirtelen világhírre szert tevő legújabb magyar „specialitás” mögött más sem állhatott még ebben az időben, mint egy tagadhatatlanul tehetséges iparművész tervező, egy hasonlóképpen tehetséges csipketechnikus, s néhány képzettebb csipkevarró lány. A szakminisztériumok egymást túllicitálva igyekeztek közreműködni a csipkekészítés országos meghonosításában. Néhány lobbanékonyabb fantáziájú gazdasági szakember aranybányát vélt benne felfedezni. Itt is, ott is mind gyakrabban hangzottak el utalások Colbert példájára. A magyar művészi csipkeháziipar megalapozását célzó nagyvonalú állami propaganda végrehajtására a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által kiszemelt Dékáni máról holnapra az országos háziipari mozgalom középpontjába került és őt is megtévesztették a szinte beláthatatlannak ígérkező lehetőségek. Halasi műhelyét egyelőre fenntartva, 1906 végén Budapestre költözött, s nagy lendülettel fogott hozzá a szervezőmunkához. Tárgyalt a szakminisztériumokkal, társadalmi szervezetekkel, iparművészekkel és magánvállalkozókkal. Mozgósította az ipar-felügyelőségeket, hiteles és pontos adatokért ostromolta őket a magyar csipkekészítés helyzetét illetően. Vidéki körutakon igyekezett munka54
