Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
II. A lakosság életrajza (Amiről az anyakönyvek beszélnek) - A családok származáshelye
Bár kívül esik vizsgálódásaink időhatárán, 3 évtizeddel előre tekintve, összehasonlításul közöljük az 1930-i népszámlálás korcsoportonkénti eredményeit. Ez azért is tanúságos, mivel először ad részletes tájékoztatást az egyes határrészek lakosságának arányairól. Az összeírás ajavuló egészségügyi ellátás és a gyermek- halandóság számának csökkenése mellett is a 12 éven aluliakat a teljes népesség 32,35%-aként tünteti fel: 6 évesnél fiatalabb 6-11 éves 12-14 éves 15-19 éves 20-39 éves 40-59 éves 60 éven felüli Ossz.: Bundásdülő 8 4 i 9 20 10 2 54 Csárdaszék 11 5 2 2 24 751 Izsáki út mente 64 46 12 36 97 44 21 320 Kiszsombós dűlő 160 170 30 123 291 154 62 990 Kiszsombós újtelep 22 12 6 16 39 11 15 121 Kőkút dűlő 6 8 3 20 21 22 6 86 Messzelátó dűlő 35 29 5 19 56 23 11 178 Móricgát 237 200 43 125 458 210 96 1369 Szőlősor 31 29 8 15 60 30 19 192 Újtelep 22 20 3 4 30 16 2 97 Összesen: 596 523 113 369 1096 527 234 3458 Százalékos arány: 17,2% 15,1% 3,3% 10.7% 31,9% 15,2% 6,8% 100% A CSALÁDOK SZÁRMAZÁSHELYE A puszták első megtelepült lakói a Kunszentmiklósról és Lacházáról a közbirtokosság által alkalmazott és azt képviselő pusztabírók és pusztacsőszök voltak. Ők szolgálatukért lakást, a ház körül kisebb szántónak való földet, kertet és jószágtartásra lehetőséget kaptak. A pásztorokat, akiket felügyeltek, csak kora tavasztól késő őszig alkalmazták. Ők a gondjaikra bízott jószággal ősszel elszámoltak a gazdáknak a pusztán, vagy hazahajtották azokat a gazdákhoz, s a telet a városban, családjuk körében töltötték. A pusztabírókat és pusztacsőszöket házuk és gazdaságuk a téli időszakra is a pusztához kötötték. A saját, vagy másoktól teleltetésre vállalt jószágok gondozására a téli hónapokra család nélküli pásztort fogadtak. Az anyavárossal tartott kapcsolataik révén a gazdák által eladásra ajánlott redempciós jussokat elsőként vásárolhatták meg, s ezáltal a földosztások idején a puszták szélein a művelésre szánt földekből elsőként részesültek. A pusztaföldek szántóföldi művelésének lehetőségei a gazdák felnőtt családtagjait is kitelepülésre késztették, akik várható örökségüket kapták meg a puszták felosztásra kijelölt részein. Ilyen módon az első telepesek a pusztabírók, pusztacsőszök és pásztorok mellett a Kunszentmiklósról és Lacházáról kitelepült, önálló életet kezdő vállalkozó fiatalok voltak, akik a pusztán mindjárt építkezni is kezdtek. Az anyavárosban is birtokos és a pusztákból is részesülő gazdák számára azonban az egymástól távoli földjeiken a racionális üzemszervezés nehézségei arra kényszerítették a tulajdonosokat, hogy a gazdaságtalan, vagy 77
