Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
II. A lakosság életrajza (Amiről az anyakönyvek beszélnek) - A családok származáshelye
nehezen hasznosítható pusztarészeiket, illetve a még felosztatlan földekre vonatkozó tulajdonjogaikat feladják, s családi birtokaikra a városba visszahúzódjanak. A volt kunszentmiklósi gazdák közül csak néhányan maradtak meg a szanki pusztán, a többiek földjeiket eladogatták. Ez a folyamat különösen a szanki részeken vált érezhetővé, míg Móricgáton inkább megtaláljuk az eredeti, régi lakosság nyomait. Egy 1865. évi hadkiegészítő jegyzék szerint a lacházi lakosok közül többen Móricgáton születtek. 80 lakos közül 2 lakott ez időben puszta Móricgáton.155 A Lacházáról kitelepült lakosság a szórványtelepülés népességének mindvégig meghatározója maradt. Az első telepesek leszármazóinak is a legutóbbi időkig észrevehetően tekintélyük volt a máshonnan idetelepültekkel szemben. Iskolázottabbak és műveltebbek voltak, a közéletben mindig szavuk volt, a puszta életében a kezdeményezést mások is tőlük várták.156 A könnyű földszerzések lehetőségei folytán a környék, sőt a távolabbi vidékek falvaiból is idetelepült szegény nép származásának emlékei és hagyományai még a következő évszázad közepén is éltek, különösen a családok idősebb tagjai között. Az egyes családok eredetére, származási helyére vonatkozó felmérések soha nem történtek, s ez a helyszíni adatgyűjtések során is csak részlegesen volt elvégezhető. Erre vonatkozóan Bálint Sándor a lakosság vallási hovatartozását véli alapul elfogadni. Mint írja, „Szánk lakosságának mintegy háromnegyede katolikus, negyede pedig református. Ez a benépesedést is megmagyarázza. A reformátusok Kunszentmiklós, részben Halas felől jönnek, a katolikusok pedig ö-ző tájszólásukkal is az ősi szegedi szülőföldről, a szegedi tanyavilágból való származásról tanúskodnak. Az alsóvárosi havibúcsúra a hagyományok erejénél fogva még napjainkban is számosán térnek haza.” Megnevezi azokat a szanki családokat, amelyek véleménye szerint a szegedi tanyavilágból, annak is inkább a felső részéről, Szatymazról, Balástyáról, Kistelekről, Csöngőiéről, majd Köm- pöcről, Jászszentlászlóról származnak. Ilyenek a Bacsó, Báló, Bárkányi, Bozsik, Böröcz, Budai, Buruczkai, Csűri, Födi, Hegedűs, Kakuszi, Kocsó, Kónya, Korom, Kormányos, Lippai, Márta, Nagy, Nagypál, Ördög, Palotás, Rabi, Rácz, Rozsnyói, Szanka, Pápai, Tömösvári, Varga, Zelei és Zsiga nevű családok.157 Adatközlőink elmondták, hogy a település legrégibb családjai a Segesvári, Pál, Bazsa és a Babák család. Ezek régi redemptus ősök leszármazói. A Bazsák arról nevezetesek, hogy ősük orgazda volt. Lopott jószággal kereskedett, így szerzett nagy vagyont. A család másik őse Rózsa Sándor bandájának volt a tagja.158 A Segesvári család már itt élt a puszták felosztása előtt is, de hogy mikor került Szánkra, nem tartotta fenn a családi hagyomány. 155 Jászkun kerületi közigazgatási iratok, 1865. SZL. 156 Adatközlő: Lestár Sándor. Móricgát, született: 1871. 157 BÁLINT Sándor 1974. 421. BÁLINT Sándor 1974-75. 2. 222. 158 Adatközlő: Droppa Antal tanító. 78
