Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - Falu a török hódoltság előtt
privilégiumok rendelkezései szerint tiszteletben kellett tartani a betelepülőknek.16 Ilyen őslakosságú szigetek lehettek a kun Cserfán nemzetség által megszállt vidéken Szánk és Móricgát, amelyek lakosságának ethnikai hovatartozásáról semmiféle adattal nem rendelkezünk. A kun téli szállások földhöz kötődésében bármilyen nagy szerepe volt a fejlődő mezőgazdálkodásnak, a művelhető területek kimerülése megkívánta a föld időnkénti elhagyását, s új termőterületek megszállását. Ezt a korábbi helyváltoztató, nomadizáló életforma emléke könnyebbé tette.17 A falvak mobilizálódását, a lakosság kisebb-nagyobb csoportokban történt elvándorlását, vagy éppen a kiürült, más falvakba települését figyelhetjük meg ebben az időszakban.18 A földművelés mellett továbbra is az állattartásnak volt legnagyobb szerepe a megélhetésért való küzdelemben, ami szintén megkívánta a legelők közötti vándorlást. A kun puszták még mindig kevésbé kihasznált, tágas legelőiért pedig nemcsak a falvak és a lakosok között folyt versengés, de távolabbi, nagy lélekszámú helységek is harcot folytattak a kun pusztákon való legeltetés jogáért. Szeged város elöljárói azzal a kéréssel fordultak a királyhoz, hogy engedélyezze számukra a kun pusztákon való szabad legeltetést. Mátyás 1462-i oklevelében ezt az engedélyt megadta a szegedieknek, s a kiváltságot 1465-ben némi megszorítással megerősítette. Az oklevélben felsorolt helységek között Szánk is szerepel. A vidék lakossága számának csökkenését mutatja, hogy a Szánkhoz mai mérték szerint 8-10 kilométernyire eső majosszállási kapitányságról az ott lakók arra kérték a királyt, hogy más, sűrűbben lakott vidékekről telepíthessék be a területet. Mátyás 1473-ban kelt oklevelében felszólította az ország nemeseit, báróit és más birtokosait, hogy a kun vidékekre költözni szándékozó jobbágyaikat ne tartsák vissza, sőt adósságaikat is engedjék el. Ez a rendelkezés a szegedi birtokosok tiltakozását váltotta ki, mivel ők már egy évtizede éltek azzal a kiváltságos helyzetükkel, hogy a pusztákat a kunokkal együtt szabadon legeltethetik. Mátyás halála után a szegediek a teljes földesúri jogkör gyakorlását igyekeztek maguknak biztosítani, s a többi kun puszták nagy térségeivel együtt a szanki pusztát is rideg állattartással a maguk számára hasznosítani.19 A kun szállások megszilárdulása a XIII. század utolsó két évtizedében kezdődött, de a falvak újabb rendszere csak a XIV. század folyamán alakult ki. Ezek települési képe a XV-XVI. században már alig különbözött az akkori magyar falvakétól.20 Nem tudjuk, hogy a kunok beköltözésével és az esetleges lakosság- cserével járó átalakulás hogyan érintette két középkori településünket, Szánkót és 16 HATHÁZI Gábor 2000. 181. 17 SZABÓ István 1966. 139. 18 HATHÁZI Gábor 2000. 181. 19 Mátyás 1473-ban arra adott engedélyt, hogy „a Duna-Tisza közén fekvő összes Homok néven nevezett pusztát a szegediek a kunokkal együtt közösen élvezzék és azonképpen bírják, amint azt ősidőktől fogva addig is birtokolták". BÁLINT Sándor 1974/75 - 2. 110. FORCZEK Zoltán 1977. 30-31. 20 PÁLÓCZI-HORVÁTH András 1974. 258. 12
