Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - Falu a török hódoltság előtt
I. A TÖRTÉNELEM SODRÁBAN FALU A TÖRÖK HÓDOLTSÁG ELŐTT A falu eredetére vonatkozó ismereteink igen hézagosak, a középkorból származó írásos források is meglehetősen gyér számúak. Maga a Szánk helynév kun személynévi eredetű. A középkori település kapitányai a Kalas családból kerülhettek ki.4 A falu neve először egy 1451. évi határpörben fordul elő, ahol kun szállásként említik, s az oklevél Szűz Mária tiszteletére emelt templomáról is tudósít.5 A terület egy nem sokkal későbbi (1465.) oklevél szerint Kalász Péter, valamint testvérei, Balázs és János birtoka, ami feltehetőleg az előbbi birtokosoktól, Szerdahelyi Imrétől és fiától, Györgytől került tulajdonukba. Az oklevelet a budai egyház káptalanja adta ki Kalász Péter és testvérei számára, a birtokhoz fűződő jogaik hathatósabb biztosítása céljára.6 Szükségük is volt ennek igazolására és megerősítésére, mivel a fentebb említett, 1451 -i oklevél éppen az ő tulajdonjogaik sérelme miatti vitát volt hivatott rendezni. A Halas városában tartott törvényszéken a kapitányok, bírák, 12 hites ülnök és más egyszerű kunok előtt Kalász Balázs azt panaszolta, hogy az ő és testvérei között megosztott birtokon Harkai Nagy István erőhatalommal az ő erdejében a fákat kivágatta, annak ellenére, hogy azt határozat tiltotta, s ezzel neki nagy kárt okozott. A kárról „néhány becsületes ember közbenjárásával úgy egyeztek ki, hogy ha Nagy István a Balázs földjén máskor fát vágat, feje váltságában maradjon. A Balázs földjének határai pedig: Bócsaszállása felől Háromhalom, Bugaczháza szállás felől Otárhalma, ezután a körösi vesszőshely, ezt követi Meneskuta, majd Egnei homo ka, ezután Bogdásélesi, innét Lekes homoka, majd Besotar s Köveshalom után Fejérföld, innét Vámoshalom és Keteligaska, azután Artánhalma, s ezek vannak b. Szűz Mária egyháza körül, mely Szankszálláson vagyon.”7 A középkori falu helye a mai falutól ÉK-re, mintegy 2 km távolságra lehetett. Az ősi település helyén talált romokból mintegy 20 házhelyre lehet következtetni. A falu templomának emlékét a Kápolna-dűlő helynév őrzi. A házak egymástól 50-100, sőt olykor 300 lépésnyi távolságban rendszertelenül, szétszórtan helyezkedtek el, ami egyben jószágteleltető helyekre is utal.8 A középkori falvakra és a templomhelyekre vonatkozóan él Szánkon is, Móricgáton is néphagyomány. Droppa Antal szanki tanító jegyezte le, hogy élt a pusztán egy kiskunlacházi pásztor, akit Szánk Péternek hívtak. Megunta már, hogy minden 4RÁSONYI László 1966. 164-170.; HATHÁZI Gábor 2000. 242. Előbbi feltételezése szerint a kun helynév ’madártrágya ’ jelentésű. 5 BÁLINT Sándor 1974/75. 2. 222.; TÁLASI István 1977. 18. 6 GYÁRFÁS István 1883. III. kötet 651. 7 GYÁRFÁS István 1883. III. kötet 256 és 626. Latinból fordította Pintér Sándor. 8 SZABÓ Kálmán 1938. 8-81.; FORCZEK Zoltán 1977. 28-29.; GALLINA Zsolt 1999. 103. 9
