Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Knipl István: A tájhasználat változásai térben és időben (A hajósi és a császártöltési határ terepbejárásának eredményei)
A tájhasználat változásai térben és időben zadi temető.66 Kecel-Lehóczky János tanyája, Kecel-Vádéi-dűlő honfoglaló temetők, továbbá Kecel területén hat lelőhelyen 9-11. századi leletanyag.67) A központi hatalom megszilárdulásával, majd a magyar királyság létrejöttével Kalocsa területe a második érseki székhellyel Fejér vármegye része volt. A megye Dunán inneni részének legnagyobb és meghatározó települése Kalocsa. A környék legnagyobb birtokosai a kalocsai érsek, a kalocsai káptalan és a szekszárdi apátság voltak. Ugyanekkor Kalocsa környékén Halom (Homokmégy) és Nádudvar (Nemesnádudvar) településeken királyikirálynéi udvarhelyek is voltak.68 Minden bizonnyal a mai Hajós falu területe is az egykori Fejér megye határterülete lehetett, míg a mai Császártöltésé az egykori Bodrog vármegyéhez tartozhatott. A vizsgált terület Árpád-kori történetére jellemző az írásos anyag teljes hiánya, így a kora középkori településszerkezetre csak a terepbejárás során előkerült anyag alapján következtethetünk. Az Árpád-korra 45 lelőhely datálható (10., 18., 19., 20., 21., 22., 30., 31., 32., 34., 41., 42., 43., 44., 48., 55., 57., 66., 81., 82., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 91., 92., 93., 94., 98., 100., 109., 115., 120., 121., 142., 143., 144., 146., 147., 153., 169. lelőhely).69 A településnyomok a Sárköz, a magaspart és a Hátság területén is megtalálhatók. A települések között jelentős kiterjedésbeli különbségek voltak, így nagyobb falvak és szórványtelepülések (szállások) is előfordultak. A Sárköz területén 30 lelőhelyen sikerült Árpád-kori megtelepedést dokumentálni, ez az összes e korszakra datálható lelőhely 66,6%-a. A települések rendszerint az egykori medrek közelében, a velük párhuzamos dombhátakon találhatók. Ezek magassága többnyire 91 m tszf. feletti. Csak öt esetben tapasztaltunk e magasság alatt Árpád-kori megtelepedést, de ezekben az esetekben is 90,5 m tszf. magasságon kezdődik a lelőhely.70 * A településnyomok a Sárköz területén nem egyenletesen oszlanak el, hanem két nagyobb 66 GALLINA Zsolt 1998 85-90. 67 BICZÓ Piroska 1984 28-29., 62. 68 GYÖRFFY György 1987 330. 69 KNIPL István 2002 11.; KNIPL István 2013 21., 106.; KNIPL István 2014 68. 70 KNIPL István 2014 91.; KNIPL István - JAKAB Gusztáv - SÜMEGI Pál 2014110. tömbben találhatók. Ezek egyike a hajósi határ északi részén (Homokhegy, Kalocsaidűlő, Morcsi-dűlő) található, míg a másik a Kall-szigetek/puszta területén. A két tömb között található igen nagy területen egy-két kivételtől eltekintve (kisméretű, tanyaszerű településnyomok) gyakorlatilag nem találunk Árpád-kori lelőhelyet. A magaspart területén is hasonló elrendeződést figyelhetünk meg. A part területén az ismert Árpád-kori településnyomok 20%-a, kilenc lelőhely található. A legsűrűbben betelepített rész a mai Hajósi pincék területe. Ettől északra és délre csak néhány esetben került elő kisebb tanyaszerű település nyoma. Az Árpád-kor idején a Hátság vidékén is megváltozott a települési rend. Míg a korábbi korszakokban a Hátság jelentős részén csak igen kisszámú, általában kisméretű lelőhely került elő, addig az Árpád-kor időszakában nagyobb, faluszerű települések is létesültek a magasparttól és a völgyektől távolabbi területeken. Ilyen település nyomát őrzi Császár- töltés-Középcsala területe, ahol a nagyfokú erdősültség ellenére jelentősebb számú településnyomot rögzítettünk. (A Hátság területén a lelőhelyek 13,3%-a, azaz 6 lelőhely található.) Az Árpád-korban tehát jelentősen megváltozott a terület betelepítésének logikája. Míg korábban főként a természeti környezet befolyásolta a települési helyszínek kiválasztását, addig a kora középkor során egyértelműen birtokszerkezeti szempontok is szerepet kaptak a települési helyek kiválasztásánál. Ezekről a területekről (faluhelyekről) könnyen elérhetők voltak a Sárköz és a Hátság művelés alatt álló területei. Ennek következtében a közöttük elhelyezkedő területeken csak tanyaszerű települések igen kevés nyomát találjuk. A lelőhelyek jelentős része négy nagyobb tömbben található. Ez legszembetűnőbben a 47. és a 149. lelőhely környezetében jelentkezik. A 47. lelőhelytől kelet-dél-délkelet irányban, annak 1-1,5 kilométeres körzetében 11 Árpád-kori településnyomot figyeltünk meg (81., 82., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 90., 91., 93. lelőhely). A 149. lelőhelytől észak-északnyugati irányban további öt Árpád-kori telepnyomot dokumentáltunk (142., 143., 144., 146., 147. lelőhely). Feltehetőleg a 149. lelőhely környezetében ennél lényegesen több telepnyommal számolhatunk, 55
