Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Knipl István: A tájhasználat változásai térben és időben (A hajósi és a császártöltési határ terepbejárásának eredményei)
Knipl István de ezek megtalálása - mivel a lelőhelyet három oldalról erdő veszi körül - jelenleg nem lehetséges). Hasonló (bár nem ennyire intenzív) lelőhely-sűrűsödést tapasztaltunk a 42. és 55. lelőhelyek környezetében is. A négy nagy települési tömbön kívüli területeken alig-alig találhatunk Árpád-kori megtelepedésre utaló nyomokat. Több esetben feltehetően néhány házból álló, igen kisméretű, tanyaszerű településekre (szállások) utaló anyagot gyűjtöttünk össze (18., 19., 20., 21., 32., 34., 48., 89., 92., 96., 98., 120., 121., 153., 169. lelőhely). Igen szembetűnő, hogy bizonyos, korábbi korokban gyakran lakott területeken (a 47. lelőhelytől nyugatra és északra, a 42. lelőhelytől északra és északnyugatra, az 55. lelőhelytől pedig délre elhelyezkedő területek) egyáltalán nem találtunk Árpád-kori megtelepedésre utaló nyomot. E hiánynak nagy valószínűséggel nem természeti okai lehettek, sokkal inkább település- esetleg birtokszerkezeti okokkal magyarázhatjuk. Mind a négy lelőhelytömbben megtalálható egy-egy kőből és téglából épített templom maradványa (42., 47., 55., 149. lelőhelyek). A lelőhelyek elhelyezkedése szoros összefüggésben állhat ezekkel a templomos helyekkel. A késő középkor idejére a településhálózat jelentősen megváltozott. Kialakult egy, az Árpád-korihoz képest ritkább, ám lényegesen nagyobb falvakból álló településhálózat. A terepbejárás során 16 lelőhelyen (a magaspart közvetlen környezetében, a homokvidéken és a Sárközben is) találtunk késő középkori megtelepedésre utaló nyomokat (8., 20., 27., 30., 37., 55., 56., 61., 82., 96., 99., 100., 106., 117., 129., 149. lelőhely).71 Császártöltés területéről 1931-ben és 1935-ben egy-egy 16. századra keltezhető éremlelet, míg Hajós területéről egy késő középkori éremlelet látott napvilágot (7., 74., 175. lelőhelyek).72 A lelőhelyek közül kilenc esetben minden bizonnyal tényleges falu maradványait találtuk meg, míg a további hét kisebb, ritkább leletanyagú lelőhely ideiglenes szállás, tanyahely lehetett. (Hasonló kisméretű településeket tapasztaltak Homokmégy területén is.)73 A falvak mintegy fele mai ismereteink szerint, Árpád-kori előzmények nélküli, 71 KNIPL István 2002 12.; KNIPL István 2004193.; KNIPL István 2013 22., 69. KNIPL István 2014 69. 72 H. TÓTH Elvira 1990 154. 73 GALLINA Zsolt 1998 97. új alapítású település. A késő középkori falvak nyomai a korábban (az Árpád-kor időszakában) kevésbé vagy egyáltalán nem lakott területeken is előkerültek. A falvak jelentős része okleveles és egyéb forrásokkal már korábban azonosításra került.74 Korábbi ismereteinket, feltevéseinket a terepbejárás minden esetben pontosította, megerősítette. A nagyobb falvak jelentős része egyértelműen köthető az Árpádkorban kimutatott nagyobb települési tömbökhöz. A hajósi határ északi részén (Homokhegy, Kalocsai-dűlő, Morcsi-dűlő) két falu (Mores 55., 56. és 100., vagy 20. lelőhely és Keresztur 55., 56. és 100. lelőhely) osztozott, míg Kall- szigetek/puszta területén Kál/Kall (47. lelőhely) település helyezkedett el. A két, Árpádkori előzményekkel rendelkező késő középkori települési blokk között gyakorlatilag félúton létrejött az Árpád-kori előzményekkel nem rendelkező Hajós/Hetős Szentgyörgy (111., 117., esetleg 27. lelőhely). A mai hajósi határ északnyugati szögletében minden bizonnyal az egykori Pókaház (51. lelőhely) nyomait dokumentáltuk.75 A Sárköz területén a települések elhelyezkedése gyakorlatilag megfelel az Árpád-korban leírtakkal. Mores falu (20. lelőhely) egy észak-déli irányú medret követő, hosszan elnyúló dombháton (92 m tszf.), míg Keresztúr település a hajósi határ legmagasabb részén, a mindenkor árvízmentes, de vízjárta területekkel körülvett Homokhegyen található (92-93 m tszf.).76 Az egykori Kál/Kall falu a nevét őrző határrészben a medrekkel, vízjárta helyekkel körülvett Kall-szigetek/puszta legmagasabb (91,5-92 m tszf), és legegybefüggő területén létesült. A magaspart területén az egyetlen nagyobb késő középkori falu Csákányfő (30. és 42. lelőhely) volt.77 A Hátság területén Csalaegyház (149. lelőhely) települést, pontosabban annak templomát sikerült dokumentálnunk.78 A település elhelyezkedéséről jelenleg, a nagyfokú erdősültség miatt, 74 WICKER Erika - KNIPL István 2005 95-139.; WICKER Erika 2008171-172. 75 KNIPL István 2013 23-27,106.; KNIPL István 2014 70- 73. 76 WICKER Erika - KNIPL István 2005112-116.; WICKER Erika 2008 172. 77TIM Irattár 119/95.; TJM Irattár 20/1995.; TIM RA 237-2001.; WICKER Erika 2008 172; WICKER Erika - KNIPL István 2005109-112. 78 WICKER Erika - KNIPL István 2005106-109. 56
