Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)

Régészet - Knipl István: A tájhasználat változásai térben és időben (A hajósi és a császártöltési határ terepbejárásának eredményei)

Knipl István az első építési fázisból faszénmintát vettünk. A minta kora a poznani radiokarbon laborató­rium mérése alapján 1610+/-30 év, azaz 95,4% valószínűséggel Kr.u. 390-540 között építették a töltést.58 NÉPVÁNDORLÁS KOR Az avarok tömeges megtelepedésére a Duna-Tisza közén a 7. század középső har­madában, a déli hadjáratok kudarca (626) után került sor. A betelepülő kis létszámú avar csoportok létesítették vidékünkön a kismé­retű, 7. századra datálható családi temetőket (Fajsz-Garadomb, Öregcsertő temetői).59 Erre a korszakra (660-670) datálható a Kecel terü­letén feltárt aranykardos, magas rangú harcos magányos sírja is.60 Ettől az időtől az avar meg­telepedés folyamatos a Duna-Tisza közén, így Hajós és Császártöltés területén is. Erre utal­nak a környéken feltárt, a 7. század második felétől egészen a 8. század közepéig-végéig használt temetők (Homokmégy-Halomi hegy 7. sz. utolsó harmada-9. sz. eleje, Sükösd-Sá- god 640/660-as évek-8. sz. közepe, Kecel- Határdűlő, Kecel-Körtefahegy 7. sz. második fele-8. sz.)61 Az avar megtelepedés nyomait őrzik a Hajós-Cifrahegyen (109. lelőhely, 640/660-as évek-8. sz. közepe) és a Hajós-Pincefalu, Víz­mű (115. lelőhely) területén (8. sz.) feltárt te­metők,62 továbbá 25 (21., 28., 32., 41., 42., 44., 46., 48., 49., 54., 81., 82., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 91., 92., 98., 109., 120., 165. lelőhely) tele­pülésnyom.63 Az avar népesség településeit megtalálhatjuk a Sárköz, a magaspart és a Hát­ság területén is. Településnyomok mindhá­rom területen előkerültek, azonban igen eltérő számban. A 25 településnyom 80%-a a Sárköz területén található. így nyilvánvaló, hogy te­rületünkön akkoriban a Sárköz jelentette a legfontosabb települési helyszínt. A sárközi lelőhelyek az egykori medreket kísérő domb­hátakon találhatók, nagyrészt 91 m, vagy e fe­letti tszf. magasságon (17 lelőhely, 85%), míg 58 SÜMEGI Pál2005133-135. 59 GALLINA Zsolt - ROMSICS Imre 1996 3. 60 LÁSZLÓ Gyula 1976112. 61 GALLINA Zsolt 1998 81.; BICZÓ PIROSKA 1984 27-28. 62 KJM RA 2004.1234. 63 KNIPL István 200210.; KNIPL István 2004190.; KNIPL István 2013 19., 106.; KNIPL István 2014 66. 3 esetben e magasság alatt is településnyomo­kat találtunk (90,5 m tszf. 15%). A lelőhelyek eloszlása a Sárköz területén nem egyenletes: egy nagyobb, egymás közelében elhelyezkedő lelőhelyek alkotta tömbön (Kall-puszta/ szige­tek, 16 lelőhely) kívül csak elvétve találunk te­lepülési nyomot. Kall-puszta területén minden bizonnyal egy laza szerkezetű, házbokrokból álló, tanyaszerű települések alkotta tömbbel számolhatunk. A magaspart területén a ko­rábbi korszakokhoz képest (bronzkor, szar­mata) lényegesen kevesebb településnyomot találtunk (4 lelőhely, a lelőhelyek 16%-a). E lelőhelyek a magaspart egy keskeny sávjában helyezkednek el, a part mentén található ala­csony dombokon. A magaspart területének kisebb intenzitású betelepítése minden bizony­nyal éghajlati és gazdálkodási okok együttesé­re vezethető vissza. A szárazabb éghajlat és az árvízszint csökkenése lehetővé tehette, hogy a Sárköz területén nagyobb lélekszámú, folya­matosan lakott települések jöjjenek létre.64 En­nek következtében, a magaspart feltehetőleg elvesztette korábbi, az árvizek ellen menedé­ket nyújtó szerepét. Ugyanakkor fontos szem­pont lehetett, hogy az igen mobilis népesség és állatállománya számára a magaspart és a Hát­ság vidéke is könnyen elérhető volt a Sárköz­ből. A Hátság vizsgálható területén csak egy esetben sikerült avar megtelepedést kimutat­nunk (165. lelőhely). A leletanyag intenzitása és a lelőhely kiterjedése alapján jelenleg nem eldönthető, hogy egy nagyobb, folyamatosan lakott faluszerű település, vagy egy időszakos, tanyaszerű telep nyomait találtuk-e meg. KÖZÉPKOR A honfoglaló magyarság betelepülésével lezárult a népvándorlás kor mozgalmas idő­szaka. Hajós és Császártöltés területén jelenleg nem ismerünk a honfoglaló magyarsághoz köthető emlékanyagot.65 A környező telepü­léseken is csak néhány esetben sikerült doku­mentálni a honfoglalás kori népesség megtele­pedését vagy temetkezését (Homokmégy-Ha- lom, temető; Homomégy-Székes 10-11. szá­64 KNIPL István 2014 90.; KNIPL István - JAKAB Gusz­táv - SÜMEGI Pál 2014109. 65 KNIPL István 2002 10.; KNIPL István 2013 20., 106.; KNIPL István 2014 66. 54

Next

/
Thumbnails
Contents