Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Sági Norberta: Adalékok a Kecskemét kertkultúrás gazdálkodásában résztvevő különböző társadalmi csoportok életmódjához a 20. század elején
Sági Norberta gazda, a gazdáról is elterjedt, ha rosszul bánt a munkásaival: „Előfordult egy-két esetben, hogy a gazda goromba volt, gorombáskodott, de nem sokat ért vele, mert a munkás egyszerűen otthagyta az ilyen gazdát. [...] Az ilyen gazdákra azt szokták mondani, hogy kifogytak a becsületből. Megismerték a munkások és nem szegődtek el hozzájuk. [...] Sőt nem is igen mert bemenni a piacra az ilyen kötekedő természetű ember, mert nem kapott munkást, hanem egykét megbízott emberét küldötte be inkább, hogy fogadjanak a részére kapásokat."37 Nagyobb, 40-50 holdas gazdaságokban kisebb volt a napszám, kisebb helyeken (3-5 holdas) többet fizettek és jobb volt a „koszt". Nem minden gazdánál volt ebéd, de az a gazda, aki nem volt erre berendezkedve, az rendszerint magasabb napszámot fizetett a munkásoknak. „A kinti munkások közül valamelyik munkás, vagy maga a gazda főzött. Ez megszokott volt az Alföldön még abban az esetben is, ha a kosztolás a gazda lakásán történt, ahol pedig már asszonyok is voltak. Szinte lehetetlenség számba ment olyan gazdát vagy munkást találni, aki a főzéshez nem ért."38 A 20. század elején még jellemzően egy nagy tálból ettek a munkások. A tálat körülülték és vaskanalakkal ették az ételt: a levest, a kását, a főzeléket, a tésztát. A napszámosok ellátásának elengedhetetlen része volt a pálinka, később a bor. „A homoki szőlő tömeges ültetése meghozta a sok bort és az addig szokásos pálinka- ivást kezdte megszüntetni. A napszámos ember bor hiányában pálinkát kötött ki a gazdától, de amint a bort olcsóbban elérhette, azzal cserélte fel."39 Ha a várostól messzire dolgoztak, akkor a napszámosok kint éjszakáztak a birtokon, egy gunyhóban vagy istállóban. Éjszakára pokrócot, nagykabátot vittek magukkal. A nagyobb szőlőgazdaságokba asszonyok és lányok is mehettek napszámba, ha úgy adódott, akkor ők is szalmán aludtak. 37 KJM NA 28.65 Mátyás László (szül.: 1906) szőlőkapás. Gyűjtő: Gaál Dezső. Gyűjtés ideje: 1950-51. 38 KJM NA 28.65: 56. Gyűjtő: Gaál Dezső. Gyűjtés ideje: 1950-51. 39 BENDE László 1929 67. Helvécián a 19-20. század fordulóján kimondottan rangnak számított napszámosnak lenni, mert a teleppel szerződésben álló telepesek náluk rosszabbul éltek.40 Szőlőmunkások, kapások A szőlőmunkák hozzáértést, tapasztalatot, szaktudást kívántak, és ez magyarázza azt, hogy egy szőlőművelő munkás magasabb fizetést élvezett, mint a mezőgazdaság egyéb területén dolgozók. A permetezésért kétszeres-háromszoros napszám járt, mert az volt a legnehezebb, legerősebb munka. A legtöbb munkás - ha tehette - ragaszkodott a szőlőbeli munkához, mert azzal jobban keresett, mint mezei munkával, és ha munkájával meg volt elégedve a gazda, akkor hosszú ideig egy helyen dolgozhatott. „Végül megmondom még azt is, hogy mindig úgy iparkodtam, hogy állandó munkás lehessek. Néhol 5-6-7 évig is voltam egy helyen, amit tanúsítani is tudok. A helyváltoztatás nem volt jó, mert ez a munkás becsületének rovására ment." 41 A szőlőmunkások fizetésének részét képezte a „koszt". Reggel 1-2 pohárka törkölypálinkát kaptak, reggelire két karaj kenyeret és hozzá 10-12 dkg szalonnát. A kenyeret „jobb helyeken" a munkás maga szelhette le, és a szabadtéri tűznél megpiríthatta a kenyeret és a szalonnát is. „Volt olyan gazda, aki már reggeli után is adott egy-két pohár bort, de volt olyan is, aki ilyenkor semmiért sem adott volna, vagy szűkén volt neki, vagy pedig a fösvénysége nem engedte. De a szalonna és a kenyér kijárt. Ez olyan bevett szokás volt, hogy ezt természetesnek tartottuk. Aki ezt a megszokott szőlőbeli ételt nem adta volna ki, hát ott is hagytuk volna a munkát, mert az ilyen embernek nem dolgozott a kinti munkás."42 Ebédre kétféle étel volt: egy kiadós leves (bableves, krumplileves) hússal (sertés-, baromfi-, ritkán marhahús), azután főzelék többnyire füstölt disznóhússal. Második ételnek 40 Vő. SZENDREI József 1961 48. 41 KJM NA 28.65 Mátyás László (szül.: 1906) szőlőkapás. Gyűjtő: Gaál Dezső. Gyűjtés ideje: 1950-51. 42 KJM NA 28.65: 95. Gyűjtő: Gaál Dezső. Gyűjtés ideje: 1950-51. 256
