Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi Szűzanya kultusza
A hajósi Szűzanya kultusza A TEMPLOMBÚCSÚ - A MÁRIA-SZOBOR MINT ZARÁNDOKHELY A nép Hajóson is kétféle búcsút ünnepel. A „szentbúcsút" egyértelműen a vallásosság légköre hatja át, ellenben a „torkosbúcsú" inkább az örömteli családi és baráti találkozások alkalma. Egykoron a „szentbúcsú" alkalmával minden egyes zarándokcsoport érkezését a harangok megszólaltatásával üdvözölték. Hajóson olyan sok zarándokcsoportot kellett üdvözölniük, hogy a népi emlékezet szerint „a harangok nem tudtak kihűlni". A fáradságos zarándoklatokra az emberek többsége lelki szükségletből vállalkozik. Valamely fogadalmát szeretné leróni, testi-lelki bajából szeretné kigyógyulását kiérdemelni, magát vagy családját ért kegyelmekért kívánna hálát adni. A hajósi „torkosbúcsú" a templom védőszentjének, Szent Imre hercegnek a neve napján van. Az ősz ekkorra már meghozta terméseit ételben és italban, így az ünnep inkább a közeli és távoli rokonok, ismerősök, régi katonabajtársak örömteli találkozására biztosít alkalmat. Annak ellenére, hogy Hajós Mária-kegy- hely, a búcsúja nem valamely Mária-ünnep- hez kapcsolódik. Ám a szentbúcsú zarándokainak elsődleges célja a hajósi Istenanya meglátogatása. A szentbúcsút Nepomuki Szent János napjához kötődően (május 16.) maga a pápa jelölte ki. A torkosbúcsút pedig a templomalapító Csáky Imre érsek védőszentje, Szent Imre herceg napja (november 5.) után tartják. A búcsújárás szó abból ered, hogy az egyház a szent helyek felkeresését búcsúk elnyerésével kapcsolta egybe, hogy a zarándoklá- sok hitvalló és bűnbánati tartalmát ezzel is növelje. A „búcsút nyer" kifejezés azt jelenti, hogy valamilyen cselekedettel, zarándoklattal vagy imákkal az ember levezekli bűneit. A Madonna-szobor előtti imameghallgatások és csodák alapján emelte 1794-ben VI. Pius pápa búcsújáró kegyhellyé a templomot. A népek zarándoklata a hajósi „fekete Madonnához" már 1756-ban elkezdődött Szent Imre herceg és Nepomuki Szent János ünnepén. Miért „fekete Madonna"? Ennek az a magyarázata, hogy 1752-ben Klobusiczky Ferenc a Mária-szobornak egy új, díszes, fekete márványozású főoltárt állíttatott. A szobrok azonban mind aranyozottak voltak. A 2015-ös renováláskor a főoltár jobboldalán kibontottak egy nagyobb részt, ahol a hajdani fekete festést meg lehet nézni. A Hajósról szóló irodalomban több helyütt lehet olvasni a fekete Madonnáról. így például Schneider könyvében: „Hajós hatte sich im 19. Jahrhundert zu einem Wallfahrtsort für die Nordbatschka entwickelt. Ziel der Wallfahrer war die »Schwarze Muttergottes« von Hajós..."17 (Hajós a 19. században az Eszak-Bácska zarándokhelyévé fejlődött. A zarándokok célja a hajósi „fekete Istenanya" volt...) A Ruff-krónikában az áll, hogy a főoltár 1885-ben fehér festést kapott:18 „Im Jahre 1885 hat man das Hoch Altar von schwarz auf weiß ferendert" (1885-ben a főoltár festését feketéről fehérre változtatták). Valóban abban az évben történt. Akkor kerültek a helyükre Troli Ferenc mellékoltárai, melyeknek színe elütött a fekete márványozású főoltártól, ezért Troli Ferenc még abban az évben fehérre márványoztatta és aranyoztatta is a főoltárt.19 A hajósi búcsúról valószínűleg az az első tudósítás, ami 1790-ben jelent meg az Ephemerides Politicae et Litterariae című budai latin újság 20-21. számában. 1936-ban dr. Timár Kálmán20 a Kalocsai Néplapban ismerteti. Egy részlete: „Mind a szomszédos községekből, mind a távolabbi helyekről ritkán látott tömeg gyűlt össze. Legnagyobbrészt magyarok voltak a búcsúsok: Szeged, Kecskemét, Majsa, Halas, Dorozsma, Félegyháza és Jankovácz [Jánoshalma] városokból is. 2 300-an járultak a szt. áldozáshoz, összesen 22 pap gyóntatott. Lakner József kalocsai tk. Kanonok mondta a misét. A szent ténykedések végeztével az Úr szőlőjében dolgozó papságot a kalocsai érsek meghagyására és bőkezűségéből bőséges és gazdag ebéddel vendégelték meg az érseki nyaraló kastélyban." 17 SCHNEIDER, Thomas 2000 72. 18 GYÖRGYPÁL-ECKERT Irma 1941. utal a krónikára a 14. oldalon. 19 SZAUTER Róbert 2005 42. 20 TÍMÁR Kálmán: Hajósi búcsú 1790-ben. In: Kalocsai Néplap 1936. nov. 21. 157
