Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi Szűzanya kultusza
Bereznai Zsuzsanna - Schön Mária A tudósításhoz Tímár a következő megjegyzést fűzi: „Az érdekes leírásból látható, hogy a búcsú nagyjában már akkor is úgy folyt le, mint manapság. .. .Több vármegyéből verődtek össze a búcsúsok és három egyházmegyét képviseltek: a kalocsai, váci és Csanádi egyházmegyét. Valóságos alföldi seregszemle!" „Az 1892 évben búcsúsok lettek bejelentve Majsáról, Jász kerek egyházról, Zentárói, Vadkertről, Csongrádról, Halas, Dunapataj, Akasztó, Szabadka, Dorozsma, Félegyháza, Kecskemétről, Kis Körösről, Izsákról, Keczel, Kalocsa, Jankovácz, Szt. benedek, Homokmégy, Mélykút, Császártöltés, Dusnok, Szakmár, Nádudvar." 21 Mellette megadva a jelentkezők létszáma, összesen 5 325 fő. A félegyházi gyalogos zarándokok hajósi búcsúja 8 napot igényelt. 1891-ben Kecskemétről 25 kocsi indult Hajósra. A fent felsorolt helyeken kívül további településekről is érkeztek búcsúsok: Öregcsertő, Drágszél, Szeged, Kiskunmajsa, Kerekegyháza, Bajmok, Fájsz, Foktő, Bátya, Gé- derlak, Felsőszentiván.22 A Pesti Hírlap 1937. május 19-i számából egy kis részlet a búcsúsok népviseletéről: „A környék népművészete szinte páratlan a maga nemében, és a zarándokok mind a legszebb viseletben jöttek el a búcsúra. Persze a hajósiak pompás népviselete uralkodott a látványosságnak beillő képen. A fekete csipke abronccsal (?) díszített fűzöld és piros szoknyákon, fehér csipke blúzokon akadt meg mindenütt a szem. Különösen érdekes a hajósi lányok hajviselete. Hat vagy hét, egyenként 8 ágacskából font hajfonatot tekernek sapkaszerűen kontyba a fejük búbján. A furcsa lapos kontyot gyöngyös pántlikában végződő bársonyszalag fonja körül." A búcsúsvendégség - amikor a hajósiak a búcsúkor fogadtak be zarándokokat - jó ismerősök között alakult ki. Egy tréfás szólás ugyan arra utal, hogy az emberek nem nagyon örültek az idegen jövevényeknek: „Kedves búcsúsvendégek, nem lenne jobb otthon?" „A szentbúcsúra jöttek hozzánk is, apám jó ismerőse, császártöltési, együtt voltak fogságban, együtt is jöttek haza, az ő fia meg 21 Római katolikus plébániai iratok, Hajós. 22 BÁRTH János 2005 988. én egyszerre is születtünk. Kocsival jött, és beállt nálunk az udvarba. Egy császártöltési család. A búcsú napján reggel kilenckor érkeztek, mert tízre várták a gyalogos császártöltési zarándokokat. Mi vendégül láttuk őket. Úgy örültek egymásnak, apám meg ő. Ebéd utánig maradtak. A fia olyan idős volt, mint én, és mi is elmentünk hozzájuk, jóhogy a búcsú napján, mi is kocsival. Nagygazda volt, mi olyan közepes gazdák voltunk... A búcsúbarátság ma is tart. A bácsi fia sokat idejárt a tejeskocsival, mikor Hajóson járt, mindig bejött..." A HAJÓSI ISTENANYÁHOZ FŰZŐDŐ NÉPI HIEDELMEK A hajósi svábok mindennapi képzeletében a legkülönfélébb dolgokban is megjelenik az Istenanya. A hajósiak a hitelesség tudatával állítják, hogy nekik tudomásuk van arról, hogy a napban van egy látható személy, egy emberarc, egy szép női arc. Vagy azért, mert elődeiktől hallották, vagy azért, mert maguk is „meggyőződtek" róla. Többnyire azonban az Istenanyát vélték benne felismerni: „A napban az Istenanya arca van, azt lehet látni, ha jól odanézel, és jó a szemed. Lehet látni a szemet, a száját. Olyan komoly arc. Szép nőarc. A haját nem látni a sok napsugártól, de a sugárzás ellenére azért az arcot látni. Én már sokszor láttam. Azelőtt bele tudtam nézni a napba, de most már nem. Én egy női fejet láttam, nem az Istenanyát. Ezt az öregek mondták így." A „Marienkäfer" (máriabogár), azaz a katicabogár is róla kapta a nevét. Azonban hajósi neve, a „Kiahvegile", azaz „tehénbogárka" ősi germán időket idéz. Holle anyót, az egykori istennőt a germánok eredetileg tehén alakban képzelték el, ennek maradványa az, hogy Karintiában a Holle, Holda tehénnév. A hajósi „Kiahvegile" szó is megőrizte az ősi emléket Holle anyóról: a „Kiah" (tehenek), és a „Vegile" (rovar, bogár) összetétel jelentése: 'katicabogár'. A „Kiahvegile" eredetileg Holle anyóról kapta a nevét, a kereszténység felvétele után pedig Szűz Máriáról, ahogy ma németül nevezik: „máriabogár" (Marienkäfer). Azonban ez utóbbi szót a hajósi sváb-alemann nyelvjárás nem ismeri. 158
