Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi Szűzanya kultusza
A hajósi Szűzanya kultusza beteghez, és láttuk, hogy közel a halála, akkor azt mondtuk: Imádkozzuk el az O Maria rosa rotot. A beteg helyett imádkoztuk." Maria Rosa rot, ich klagna diar all mei Not, mei Not ich klagna diar, mei arma Seel [empehle ich] diar. Wenn mein Herz bricht, wenn mein Mund kein Wort mehr spricht, die Auga nix meh siehned, and meini Ohra nix meh hered [...] [•■■] [...] kommen die Juden gegangen und haben den Jesum gefangen, mit Stricken gebunden, mit Geißeln geschlagen, seine [...] Wunden bluaten so tief. Wenn nur ein einziger Mensch wäre, der das Gebetlein betet alle Tag zweimal, Freitag dreimal [...] Magyar fordítása: Mária, piros rózsa, elpanaszlom összes bánatom, bánatomat panaszlom, lelkemet neked ajánlom. Ha szívem majd megtörik, számon szó nem jön ki, szemeim mit sem látnak, és füleim mit sem hallanak [...] [...] [...] jöttek a zsidók, és Jézusunkat elfogták, kötelekkel megkötözték, korbáccsal korbácsolták, mély [...] sebei vértől áznak. Bár volna csak egyetlen ember, ki ez imát naponta imádkozná kétszer, pénteken háromszor [...] A májusi ájtatosságok a hitélet kitüntetett alkalmai voltak Szűz Mária emlékére: „A májusi ájtatosságra minden este elmentünk, szerettem oda járni. A szüleim is vallásosak voltak, ezért szívesen látták. Ott mindig énekeltünk, a Máriát dicsérni és hasonló Má- ria-énekeket. Otthon oltárt csináltam, Istenanyácskát tettem oda, terítőcskét tettem oda, jobbra-balra virágokat, letérdeltem és mindig énekeltem ezeket a májusi énekeket. Szerettem ezt... Apáca szerettem volna lenni, úgy szerettem volna apáca lenni!" A hajósi „Istenanya" a hajósi nép vallási képzeteinek középpontjában áll a mai napig. A plébániai feljegyzések szerint már 1756-ban volt egy Mária-tisztelő egyesület. A hajósi svábok által megőrzött archaikus népi imádságok között Szűz Mária alakja is feltűnik. Az archaikus népi imádság a népi imaköltészet olyan sajátos műfaja, amely lírai, epikus és drámai elemeket egyaránt tartalmaz. Kizárólag a szájhagyomány őrizte meg a po- gány-keresztény, az egyértelműen keresztény tudatformájú-funkciójú szövegeket, amelyek egy része a középkori egyházi irodalommal is kapcsolatba hozható. Az ima alapfunkciója mellett megjelenik benne a mágikus jellegű óvó-elhárító jelleg, amely főleg a betegség- megelőzésre, a gyógyításra, a gyógyulásra, a gonoszűzésre vonatkozik.14 Két hajósi népi imádság következik, melyek Szűz Máriának Jézus születése előtti megpróbáltatásairól szólnak. Az „O Maria, neige dich!" kezdetű Máriáról szóló archaikus népi imádságot az 1876- ban született Májer Mária hagyta leányára, Csordás Katalinra. O Maria, neige dich! Ich weiß ein Töchterlein, was schwanger ist, sie wollte zu ihrem lieben Vatter um eine Nacht von Herberge. O lieber Vatter Joachim, behalte mich iber Nacht, die a Nacht, die himmlische Nacht, die nicht mehr ist. O Maria, ich behalte dich nicht iber Nacht, bevor du nicht sagst, von wem du schwanger bist. O lieber Vatter Joachim, das kann ich dir gar nicht sagen. Der Heilige Geist ist ausgegangen, er hat mein Laib im Schatten empfangen, mein Laib soll ein Kind gebären, sein Name soll Jesus heißen. O Maria, geh du aus meinem Augenlicht, das glaub ich dir nicht. Maria geht mit betrübtem Herzen und mit verweineten Augen zu ihrer liaben Mutter Anna. 14 ERDÉLYI Zsuzsanna 197611-60. 151
