Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Módszertan - Bognár Anikó–Végh Katalin: Búza–kenyér–élet. Egy kiállítás módszertani kérdései
363 nagypénteki) tilalmat még a közelmúltban is megtartották. Tilalmas nap volt még az év jeles napjai közül Luca és Borbála napja. Kapcsolódtak tiltások, szabályok a sütést végző személyhez és magához a sütés műveletéhez is. gek bemutatására, a 15.3. -15.6. témával együtt. Luca és Borbála napja napján tilos kenyeret sütni. A kovászolást nem láthatta idegen, mert rontást hoz. Kovászt, morzsoltkát nem szabad kölcsönadni! Dagasztás után cuppogtak a kenyérnek, hogy megkeljen. Kemencébe vetés után a sütőasszony felemelte szoknyáját, hogy magas legyen a kenyér. A szakajtót felborították a kenyér bevetése után, hogy magasra nőjön a kenyér. Amikor a kenyeret a kemencébe bevetik, keresztet vetettek. Szenteltvizet kellett tenni a tésztába, hogy megkeljen a kenyér 15.3. altéma Téma: A kenyér fogyasztásával kapcsolatos tilalmak, hiedelmek Megszegés előtt keresztet kell rajzolni a kenyérre! A megkezdett karéjt végig kellett enni! 15.4. altéma Cím: Kenyér az emberi életfordulókon Az emberi életfordulók (születés, házasságkötés, halál) szokásai között is jelentős szerepet kap a kenyér, amikor fontos volt a bőség, a jólét biztosítása. Általános volt az új házba vitt kenyér és só, amely a lakók jólétét biztosította. Az új asszony maga osztott kenyeret a vendégeknek Az újasszony édesanyjától vihetett csak kovászt. Új házba új életbe egész kenyérrel mentek.
