Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Módszertan - Bognár Anikó–Végh Katalin: Búza–kenyér–élet. Egy kiállítás módszertani kérdései
364 A gyermekágyas asszony nem sütött kenyeret, ezért a rokonság látta el étellel az egész családot. Szokás volt kenyér helyett a gazdagabb és finomabb változatot, a kalácsot vinni. Ha halott volt a háznál, eloltották a tüzet - így kenyeret sem tudtak sütni. A torba való kenyeret a szomszédban készítették, vagy városokban a piaci kenyérsütögető asszonyoknál vásárolták. Halottas háznál nem éghetett a tűz, nem sütöttek otthon kenyeret a torba. Koldusnak a temetőkapuban szokás volt kenyeret adni. 15.5. altéma Cím: Kenyér az esztendő ünnepein Az év ünnepein asztalra kerülő kenyér ugyancsak a gazdagságot és bőséget kívánta biztosítani. Kiemelkedő szerepet kapott a karácsonyi szokásokban is. A karácsonyi vacsorán fogyasztott vagy a karácsonyi asztalra helyezett kenyér sok helyen a jövő évi gazdagság, termékenység jelképe volt. A karácsonyi asztalról összegyűlt morzsát nem dobták el, mert gyógyító erőt tulajdonítottak neki. A karácsonyi asztalra helyezett kenyér a jövő évi gazdagságot termékenységet biztosította. Karácsonyi asztalról összegyűjtött morzsa: gyógyított, és elhárította a rontást, ezért jószágoknak adták vagy a gyümölcsfára szórták. A karácsonyi asztal abrosza vetőabrosz volt a következő évben. A karácsonyi asztal alá helyezett termények, pl. gabonafélék a következő év bőséges termését segítették elő. A Lucabúza a jövő évi termést jelezte előre a gazdának. 15.6. altéma Téma: Szólások, közmondások, találós kérdések... Nem kenyere a dolog. Nem mind tiszta búza, ami az ő földjén terem. Más búzájába vágja a sarlóját. Búsul, mint akinek a
