Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
A Kecskeméti Kereskedelmi Iparintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának... hogy esetleg Korb más előképeket, analógiákat követett a tervezés során. Az eddigi kutatások tükrében biztosan állíthatjuk, hogy még a legjelentősebb magyar építészek, mint Ybl Miklós (1814-1891), Steindl Imre (1839-1912), Hauszmann Alajos (1847-1926) és Lechner Ödön (1845-1914) tevékenységében is tetten érhető a történeti építészetre való visszautalás vagy a kortárs építészetre támaszkodó közvetlen formai átvétel. Általánosságban kijelenthetjük, hogy a historizmus korától kezdve az építészek olykor ihletforrásként felhasználták egy-egy épület vagy terv architektonikus formai elemeit, melyeket a tervezés során kiindulási pontnak tekintettek. Az építészek számára két lehetőség állt rendelkezésre. Egyrészt tanulmányútjaik során személyesen szerezhettek inspirációt - erre találunk példát Alpár Ignác, Lechner Ödön, és Korb-Giergl esetében is. Másrészt a korszak hazai és nemzetközi építészeti szakfolyóiratai által publikált tervek és épületek szolgálhattak forrásként. A legfrissebb kutatási eredmények éppen Korb Flóris és Giergl Kálmán tevékenységében mutatták ki a kortárs német neobarokk építészet, és azon belül elsősorban Bruno Schmitz hatását. Már a Hauszmann Alajossal közösen tervezett New York-palota és a Curia egyes homlokzati részletformáinak tervezése során a fentebb említett német pályatárs építészetéhez fordultak, és használták fel előképként. Korb és Giergl önálló irodájuk megalapítása után ugyancsak előszeretettel használták fel Schmitz egyes elképzeléseit.139 Korb és Giergl erősen kötődött a kortárs német építészethez, és további kutatások szükségesek az újabb kötődési pontok meghatározására. A Népbank esetében ugyancsak szóba jöhetnek analógiák és formai előlépek. Az első ezek közül egy osztrák pályaterv. Arnold Karpius osztrák építész 1908-ban készített egy pályatervet az oberhollabrunni Tanárképző Intézetnek, mely megjelent a Wiener Bauindustrie Zeitung hasábjain.140 Az említett terven a középrizalit feletti oromzat és manzárdtetőre helyezett huszártorony mutat formai rokonságot a Népbankkal. A második szóba jöhető formai és homlokzatszervezési előkép egy lipcsei banképület. A Népbank 139 ROZSNYAI József 2013 319-320. 140 Wiener Bauindustrie Zeitung 1908/34. homlokzatszervezési megoldásai erősen hasonlítanak a lipcsei Meyer & Co. Bank intézeti épületének (Lipcse, Thomaskirchhof 20) homlokzatához (4. kép). A banképületet egy norvég származású német építész Peter Dybwad (1859-1921) tervezte 1905-ben (5. kép). A Dybwad-féle épület a Népbank egyik legközelebbi stílusrokonának tekinthető, de a két épület közötti különbségeket mérlegelve felfedezhető, hogy Korb a stílusvilágot követve alaposan átmozgatta a német épület homlokzatát előre- és hátraugrásokkal, a kosárablakok előredomborodásával, és egyéb részletformák jelentős átdolgozásával. További lehetőségként számolnunk kell azzal is, hogy e két épületnek azonos előképe volt, és csak ezen oknál fogva érzékelhető a két épület homlokzatai közötti rokonság. Végül érdekes párhuzamokat fedezhetünk még fel a magyar születésű Kronfusz János (Johann Kronfuss) bambergi alkotásai és a Népbank között - Bamberg, Ottostrasse 26. (1906); Bamberg Am Grünen Markt 23-27. Tietz- áruház (1909-1910).141 Összefoglalva az eddigieket azt a megállapítást tehetjük, hogy stíluskritikai szempontból Korb építészeti formanyelve ezekben az években a német és bécsi későszecessziós építészet geometrikus és klasszicizáló irányzatait követi. A Népbank után készült tervein ezek az irányzatok némileg háttérbe szorulnak, és a neoklasszicizmus formai jelenléte válik meghatározóvá. Ezt a geometriailag rendezett, egyszerűsített későszecessziós formavilágot Korb mellett felfedezhetjük Spiegel Frigyes, Márkus Géza, Baumhorn Lipót, Révész Sámuel és Kollár József építészpáros, Rainer Károly, valamint Bálint Zoltán és Jámbor Lajos páros építészetében. A Népbank épületszobrászati értékeit a főbejárat feletti nőalakok, valamint a herma- pilaszterek jelentik - mint már tudjuk, ezek kivitelezésért Szabó Antal budapesti szobrász műhelye felelt. A hermapilaszterek nőalakjait Korb pályája során nem először alkalmazta. Legelőször a budapesti Ügyvédi Kamara székházának (1894-1896) dísztermében tűn141 Az Ottostrasse 26. sz. alatti bérházon hasonló színezésű és formai megjelenésű kváderezések találhatóak. A Tietz-áruház és a Népbank közötti analógiát a főbejárat szobordíszes kiképzése jelenti. 301
