Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
Horváth Roland nek fel lizenákon elhelyezett nőalakok, majd bő tíz évvel később a Zeneakadémia (1902- 1907) nagytermének oldalkarzatait díszítette kariatidaszerű hermapilaszterekkel. így ez nem más, mint az életmű egyes alkotásai közötti ritka összefüggések egyike. Korb saját alkotásain kívül szóba jöhet még a kortárs épületszobrászat párhuzama, illetve annak hatása.142 A Népbank hermapilasztereinek érdekes sajátossága az, hogy a nőalakok fején tornyos korona látható, ez pedig a római Kübelé istennő egyik attribútuma.143 A főbejárat feletti nőalakok ugyancsak két római istennő ábrázolását követik. Mivel a Népbank a helyi kereskedelmet és ipart finanszírozó pénzintézet volt, a két szobor az üzleti életet, a tőke megóvását és gazdasági fellendülést jelöli, melyeknek köszönhetően megépült a bérpalota. A bal oldali szobor egyik kezében zászlót tart, míg másik kezével egy vázaszerű tárgyat érint meg, ezen attribútumok szerint a szobor Fides istennő perszonifikációjának felel meg - üzleti hitel és bizalom istensége. A baloldalon álló szobor a bőségszaru attribútuma alapján Fortuna istennővel azonosítható - jólét és prosperitás istensége (3. kép). Érdekes felfedezésnek minősül az a tény, hogy a szobrok eredetije megtalálható a Hauszmann Alajos tervezte budapesti New York-palotán (1890- 1894). Az épületen lévő Takarékosság és Bőség allegorikus szoboralakjait Senyei Károly készítette (6. kép).144 Rá kell mutatni arra a körülményre, hogy Korb Hauszmann Alajos egyik tervezőtársa volt a New York-palota esetében, továbbá az épület ornamentális díszítőmunkáit (tagozatok, címerpajzsok és zárókövek) Szabó Antal műhelyében145 készültek; vagyis Korb 142 A teljesség igénye nélkül ezek közé sorolhatjuk Luca Beltrami (1854-1933) milánói neoreneszánsz palotájának, a Palazzo Beltrami (1886) homlokzatán látható hermapilasztereket. Hasonló formai komponálást mutatnak a Charles Garnier által tervezett Mont Carlo-i kaszinó színháztermének szóban forgó oszlopfejezetei. Ugyanakkor Korb mostohaapja, az ugyancsak építész Dörschug Antal (1818-1875) szintén tervezett kariatidás főhomlokzatot (Budapest, Baross utca és József körút sarkán álló bérház). 143 Kübelé istennő attribútuma a tornyos korona, vagy más elképzelések szerint a termékenységet megjelenítő gyümölcskosár miatt az istennő leginkább a termékenység, bőség és mezőgazdaság egyik római istenalakja volt, és mint ilyen, allegorikus értelemben köthető a Népbank funkciójához. 144 HAUSZMANN Alajos 1892 325. 145 DÉRY Attila 1991122. Flóris és Szabó Antal ismerte ezeket a szobrokat. Ez a körülmény felvet néhány, az előképekkel kapcsolatos alkotómódszerbeli kérdést. A Népbank szobrai pontosan meghatározható előképekkel rendelkeznek, vagyis esetükben közvetlen átvételről, közvetlen másolásról beszélhetünk. Az ilyen jellegű kölcsönzések az akkori felfogás szerint nem tekinthetőek másolatoknak, annak ellenére, hogy pontosan követik a szóban forgó alaptípust. Sajátos, egyéni alkotásokról beszélhetünk, mivel a korszak viszonyainak megfelelően az ilyen jellegű visszautalások elterjedt alkotómódszerbeli megoldásnak számítottak. A két épület azonos szobrai közötti tartalmi összefüggést az épületek eredeti funkciója jelenti; a New York-palota és a Népbank egyaránt pénzintézet volt. ÖSSZEGZÉS A jelen tanulmány keretei között vizsgált építőművészeti alkotás Korb Flóris építészetének egyik különleges darabját jelenti. Különlegességét elsősorban helytörténeti vonatkozásban mérhetjük le, hiszen építészünk kecskeméti születésű volt, és édesapja haláláig (1866) Kecskeméten élt a Korb család. Másodsorban építészetének a korszakban tapasztalható irányváltása az, ami miatt figyelmet érdemel szülővárosába tervezett és megvalósított munkája. A szokatlanul gazdag forrásanyagnak köszönhetően részletesen rekonstruálható az építéstörténet, melynek köszönhetően betekintést nyerhetünk az I. világháború előtti Magyar Királyság építkezési és kivitelezési viszonyaiba. Az építéstörténettel párhuzamosan kibontakozott előttünk Korb építészi és tervezői alakja, felmérhettük lelkiismeretességét, sokirányú körültekintését, magas szakmai tapasztalatát. Következzen egy rövid áttekintés a fentebb tárgyalt helytörténeti, építéstörténeti és építészettörténeti megállapítások tükrében. Kecskemét főterének jelenlegi építészeti állapota nagyrészt a századforduló és századelő éveiben lezajlott szabályozási és kisajátítási eljárások eredménye. Ennek a folyamatnak részét képezte az úgynevezett „Kaszinótömb" rendezése, mely 1899-ben vette kez302
