Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Schill Tamás: Adatok a nád felhasználásához Dunapatajon
Schill Tamás sem jelentett megoldást, mert megemlékeznek még az 1856-os nagy tűzvészről, ami a város zegzugos részeiben nagyon gyorsan terjedt. E tűzvész óta van szervezett tűzrendészet.9 Nagy kiterjedésű vízjárta és nádtermő területek voltak a határban a 19. század utolsó harmadában is. A Kalocsa környékét emberföldrajzi szempontból leíró Simonyi Jenő meg is jegyzi, hogy „ez apró belvizek zűrzavarát leírni lehetetlen".10 Dunapataj területén nagy kiterjedésű nádtermő terület volt, amely azonban mára jelentősen lecsökkent. 1930-ban a község 16 442 kataszteri hold területéből (9 462 hektár) 382 hold (219,8 hektár) volt nádas.11 1990- ben a 9 047 hektár teljes területből már csak 44 hektár volt a nádtermő,12 ami azonban már inkább kaszálónak, rétnek minősíthető. Nádat használtak egyszerűbb építmények, kunyhók, vermek, ólak fedéséhez. Dunapataj és a Szelidi-tó határában lévő kertekben, szőlőkben számos nádfedelű kunyhó volt. Ezek a hirtelen jött esőzések elleni menedékhelyek, pihenőhelyek, valamint a szerszámok és egyéb eszközök tárolására szolgáltak. Lakóhelynek csak átmenetileg és rendkívüli esetben használták. Az idős parasztemberek többször megemlékeznek arról, hogy régebben a falu szőlőhegyén sok tetőkunyhó, helyi nevén seggönülő gunyhó volt. Ilyen tetőkunyhók voltak a Duna mellett található, nagy kiterjedésű pataji gyümölcsösökben is, ahol a fiatalok vagy éppen idős személyek nyáron gyümölcspásztorok voltak: vigyáztak az érő gyümölcsre, a fák alatt legelésző baromfiakra, fölügyeltek a rendre, sütöttek-főztek. Ebben laktak tavasztól őszig, a fagyos időkig. A tetőkunyhóknak nincs felmenő falazatuk, ezért ezeket a helyi népnyelv seggönülő gunyhónak nevezi.13 Azért, mert nincs neki fala, fődön van még a tornác is, és nem volt magas, esetleg a közepén lehetett benne állni. Gyűjtésem időszakában Dunapataj környékén még találkoztam elszórtan nádból készült 9 SCHILL Tamás 201216. 10 SIMONYI Jenő 1882 285. 11 F. SZABÓ Géza é.n. 228. A kötet 1931-ben jelent meg, de az 1930. évi állapotokat tükrözi. 12 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal, Kalocsai Földhivatal adatai Dunapataj törzskönyvi adatlapjáról. Az adatokért Péterné dr. Fehér Máriának tartozom köszönettel. 13 A csongrádi szőlőkben is így nevezték a szőlőbeli kunyhókat. Az adatért dr. Juhász Antalnak tartozom köszönettel. tetőkunyhókkal, e dolgozat véglegesítésekor azonban már egyet sem találni a nagyközség területén (2. kép). Ezek a szőlőbeli építmények jól láthatóan hosszabb időre készültek, mint a pásztorok szétszedhető alkalmi hajlékai.14 A megvizsgált pataji szőlőbeli tetőkunyhók szerkezeti felépítésükben, funkciójukban, a felhasznált anyagban szinte alig különböztek egymástól. Fő részük az akácfa vázszerkezetre rézsútosan ráerősített kb. 10-15 cm vastag nádfal, amelynek két szabad nyílását tapasztott sövényfallal, vályogtéglából vagy égetett téglából húzott fallal elzárták. A falat polyvás sárral besimították, lemeszelték. A szélvédett oldalra került a házilag készített deszkaajtó vagy asztalos által készített betétes ajtó. Szellőzőnyílást valamelyik oldalon hagytak. A nádat dróttal rögzítették a favázhoz, majd kívülről lécekkel, egyenesebb faágakkal, úgynevezett csatlással lefogatták, és hozzáhúzták a belső lécekhez. A kunyhók tetőgerincén néhol a lakóházaknál is alkalmazott szegést lehetett megfigyelni. A gerincet, mint a tető legsérülékenyebb részét kúpcseréppel, illetve különböző bádoganyagokkal borították. A tetősíkok végein dróttal kötözték össze a nádat, hogy ne omoljon szét a tető. Ugyanezt a célt szolgálták a tetőfák végeihez rögzített, a tetősíkra merőleges faragott fadarabok is. Az általam megismert építmények között nem volt szelemenes szerkezetű, és a beltér süllyesztése sem volt megfigyelhető, illetve a nád sározása sem. A kunyhók berendezése: kiöregedett, elhasznált bútordarabok, a pihenéshez ágy, továbbá szerszámok, némi ital, lim-lom. Egy kunyhó mellett deszkával, lécekkel összefogott nádszövetből készült illemhely volt. Páli Jenő dunapataji lakos szerint korábban a szőlőművelés összes szerszámát a kunyhókban tárolták, nem kellett félni, hogy elviszi valaki. Az utolsó tetőkunyhókat tulajdonosaik nagy igyekezettel próbálták megvédeni a pusztulástól: különböző műanyagpadló-darabok, fémlemezek fölerősítésével, illetve a tetőzet egészét vagy egy részét borító hullám14 Patajtól nem messze található homokmégyi pásztorkunyhó leírását és rajzát közli ROMSICS Imre 1998 106.; Sztrinkó István egy nádból készült szőlőkunyhó fotóit közli Kiskunmajsa-Marispusztáról. SZTRINKÓ István 2008124-125. 138
