Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Schill Tamás: Adatok a nád felhasználásához Dunapatajon
Adatok a nád felhasználásához Dunapatajon palával próbálták életüket meghosszabbítani. Volt olyan szőlőkunyhó, amit teljesen cseréppel fedtek be. Az Alföld távolabbi területein is ismert volt ez a kezdetleges építmény. Bátky Zsig- mond szerint az ilyen kunyhók Európa-szerte elterjedtek,15 Györffy István hasonló módon, favázra nádfallal készült kunyhókat ismertetett a Nagykunság területéről.16 Itt kell megemlékeznünk az ugyancsak náddal fedett vermekről. Dunapatajon a verőm, más néven répás verőm takarmány, illetve zöldség tárolására készült. Szolgálhatott boroshordó tárolására is, ha valakinek nem volt pincéje.17 Bálint Pál nádazó is vermet használt boroshordóinak és krumplisládáinak tárolására, mivel házánál nem volt pince. Ilyen verem volt az Árpád utcában Répási Sándornál is, aki maga készítette hordók és krumpli tárolására. Ez utóbbi verem kb. 80 kéve nád felhasználásával készült, karókra. A nádat a Szelidi- tó partján vágták saját maguk, a nádmunka sem volt nagyon kidolgozott. Répási Sándor elmondta, hogy ő csak olyan kocanádazó, azaz nem mesterségszerűen nádazott. Egyébként a rokonságon belül, segítségként mindig megcsinálták a kisebb nádasmunkákat pl.: ólat, színt, kunyhót le tudtak fedni náddal, illetve javították is ezeket az építményeket. A verem kb. 160-180 cm mély, lefelé szűkülő, kb. 2-szer 3 méteres téglalap alapú gödör; a szükség határozta meg a nagyságát. A veremgödör falát régebben polyvás sárral besimították, újabban pedig cseréppel vagy téglával rakták ki. A veremre nyeregtető került, amit - hasonlóan a lakóházakhoz - kb. 15-20 centiméter vastagon lenádaztak. A nyeregtető végein a nádat összedrótozták, vagy a lakóházak mintájára deszkával zárták le a tetősíkot. Kis ajtónyílásukon alighogy le lehetett menni egy létra segítségével. Az általam megfigyelt pataji vermek nádazását sárral nem tapasztották, hanem kívülről rárakott cseréppel, hullámpalával próbálták élettartamukat hosszabbítani. A verem készítéséhez használt szerszámok a paraszti háztartásban előfordultak, csupán a 15 BÁTKY Zsigmond 1941123-124. 16 GYÖRFFY István 1943 207., 210. Különösen hasonlít az általam vizsgált tetőkunyhókhoz a 113. és 118. ábrán közölt kunyhó. 17 A 20. században országszerte ugyanezzel a funkcióval elterjedtek. Vö.: VARGA Gyula 1997 200. nádverő furkót és a nádvarró tűt kellett külön elkészíteni. A kis építmény egyes részeit más szóval nevezte Répási Sándor, mint Bálinték: a trombácdeszkát széldeszkának, széledeszkának, verébdeszkának, a kúpdeszkát egyszerűen deszkának nevezte. A tetőkunyhónál egyszerűbb volt a kerek kunyhó, amit juhászok is használtak. 8-10 kéve hosszú nádból állították össze, ehhez a legelők mellett mindig volt nád. Ástak egy gödröt, ovális alakút, a tüvit letemették, a högyit ösz- szefogták, összekötötték. Ha gyütt az idő, az a 3-4 juhász be tudott áni - mondja Bálint Pál a kerek kunyhókról. A juhász egymaga, esetleg egy társa segítségével készítette el. Gyümölcsösben is állítottak föl ilyen kerek kunyhókat. Egy ilyen gyümölcsösbeli, gyűrű alakú pánttal megerősített kúpos nádkunyhó leírását és fotóját közli Dunapatajról K. Csilléry Klára. Elterjedését a fellelhető adatok alapján a magyarlakta területek nagy részén általánosnak mondja.18 Ezek a kúpos nádkunyhók leginkább eső ellen szolgáltak védelmül, illetve az élelemnek árnyékul, de a jószágot őrző gazdafiúknak is kúpos nádkunyhókat emeltek.19 Drubics Istvánná dunapataji lakos megemlékezik a kerek nádkunyhójukról, amelyben aludtak is, de tűzhely nem volt benne, és a dinnyeföld szélén állt. A nád felhasználásának leggyakoribb módja Dunapatajon is a lakóházak tetőzetének fedése volt. A 19. század végén Pest megyei Pataj is azon területek közé tartozott, ahol a tetőzetek 80%-át nád borította.20 Egyébként bádog, cserép vagy zsindely volt a házak fedése Patajon. A nádtetőt a nádazók vagy más néven nádazómesterek készítették. Dunapatajon az utolsó egész új tetőt Bálint József készítette 2003-ban dr. Nagy Antal dunapataji polgár- mesternek a Szent Tamás-domb melletti szőlőjében a pince fölé, a présház fedésének. Bálint Pál ekkor már nem nádazott, mert már nem voltak olyan jók a reflexei a munkához. De elmondása szerint valamikor, ha jó kedve volt, a ház tetején is végigment: fölátam a girícdeszkára, azt végigballagtam rajta. Bálint József és Bálint Pál nádazó tudásukat édesapjuktól, idősebb Bálint Páltól tanul18 K. CSILLÉRY Klára 1970 31-35. 19 HOFER Tamás 1964146. 20 SABJÁN Tibor 200710. 139
