Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Wicker Erika: Szárnyékok, karámok és kutak egy Árpád-kori állattartó területen
Wicker Erika telenedtek el. Annyi bizonyos, hogy a mai Petőfiszállás-tőzegesi részt nem használták többé állattartásra. Egyes karámoknak már semmi nyoma nem volt, amikor rövidesen új lakosok költöztek a területre, és építették fel- gyakorta régi karámok fűvel benőtt helyén- szállásaikat. Talán csak a többitől eltérő tájolású 15. sz. karámunk (69. objektum) árka- sánca látszódhatott még, hiszen ezt kikerülték és körülfogták azok a még ugyancsak Árpád- kori körépítmények, melyek azonban véleményem szerint már a kunok hagyatékának tekinthetők.33 A PÁSZTOROK ENYHELYEI Ahogy a fentiekből is kitűnik, az állattartó településrészek vizsgálatakor hajlamosak vagyunk csak az állatok számára szolgáló építményekről szólni, figyelmen kívül hagyva, hogy a pásztoroknak saját maguk védelméről is gondoskodniuk kellett. Egyszerű a helyzet azokban az esetekben, amikor a feltárt objektumokból egyértelmű: a pásztorok szálláshelyei voltak. Az M5 Kiskunfélegyháza E-i lehajtójánál feltárt nagy szarmata településen például biztosan pásztorkunyhóként meghatározható építmények kerültek elő, távolabb a falu más szerkezetű és formájú házaitól, ráadásul közvetlen a nagy állattartó építmények D-i oldalához közel. A három kisméretű, 2,5 x 2,5 m nagyságú, lekerekített sarkú, szabályos négyzet alakú, középső cölöpös szerkezetű házikó egymástól 5 ill. 10 m távolságra feküdt, és bár tüzelőhely nem volt bennük, kettő közülük mégis leégett: egyiknek az átégett oldalfala, másiknak a leégett teteje esett a házgödörbe. A tüzet feltételezhetően az E-i oldaluk közelében levő tüzelőgödrök okozhatták, melynek a legnagyobb karám is áldozatul esett (3. kép).34 A vonatkozó néprajzi szakirodalom igen bőséges adatokkal szolgál a pásztorenyhelyeket illetően,35 melyek érdekes módon az állatok számára szolgáló védőépítményekkel is kapcsolatba hozha33 Wicker Erika 2000 34 Wicker Erika 2002 22. 35 Madarassy László 1912 44-74.; Tálasi István 1936 127- 138.; Györffy István én. 117-121.; Nagy Czirok László 1959 tók. „Legegyszerűbb formája a derékszögben egymásmellé állított két falból álló enyhely, amely az állatok számára emelt építmények közül a szárnyéknak felel meg, s amely persze csak a széltől és a naptűzéstől véd." Vagy a cserény, mely „rendesen négy, korcok közé fogott sövény- vagy nád- [...] táblából álló, négyszögben felállított, tetőnélküli falazat. [...] Leginkább a jószág számára emelt, hordozható falú, négyszögletes kosárhoz vagy esztrengához hasonlít." A nyergestetejű kunyhónak pedig „az állat védelmére szolgáló építmények közül a 'hodály' felel meg".36 De természetesen ennél több, változatosabb építménnyel kell számolnunk, melyeket a pásztor saját védelme érdekében készített, ahol a tüzét óvta, ahol főzött és pihent. A nyílt és fedett enyhelyek egy részének eleve nemigen marad régészeti nyoma. Ilyen lehetett a ferdén felállított félfedél vagy a néhány karó alkotta vázból álló időszakos, és egyes elemeiben költöztethető építmények. Egyik legelterjedtebb enyhely a többnyire vesszőfonásos táblák által bekerített, de fedetlen cserény volt, melynek számtalan változata fordult elő. Érdemes idézni a „legősibbnek" tartott cserényformát: „A vesszőfalak em- bermagasságúak, a fonott táblákat négyszög alakban erősítik a cserénykarókhoz, az enyhely belvilága 4-6 m2, elől van rajta egy ajtó. A cserényhez csatlakozik a nyitott lószárnyék, ebbe kötik be éjjelre a lovakat. Az ajtóval szemben lévő belső sarkot egy deszkaernyő, a sátor födi, egyébként a cserény födetlen [...] a teljes cserény tehát cserényből és lószárnyékből áll. [...] a fonást idővel felváltja a deszka, a lószárnyék elmarad, csak a cserény négyszöge marad fenn..."37 A hasonló formájú háromvagy négyoldalú enyhelyeket nem csak a magyar pásztorok használták; ismertek voltak pl. a Balkán-félszigeten, mint „vándoréletet élő és vizenjáró emberek tűzhelyei." 38 Ez is arra bátorít, hogy akár nyílt, akár fedett enyhelyek (gunyhók) nyomait különböző korokból származó állattartó telepek feltárt objektumaiban próbáljuk meg megtalálni. 36 Györffy István én. 117-118.; 121. 37 Hermann Ottó 1879 39.; A cserény kérdését kivétel nélkül minden, a pásztorkodással foglalkozó, itt is idézett tanulmány többé-kevésbé részletesen tárgyalja. 38 Györffy István én. 133-134. 94
