Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)

Régészet–Antropológia–Numizmatika - Wicker Erika: Szárnyékok, karámok és kutak egy Árpád-kori állattartó területen

Szárnyékok, karámok és kutak egy Árpád-kori állattartó területen

Egyszerűbb természetesen a pásztoreny- helyek harmadik csoportját, a földbeásott építményeket (putrik) régészetileg megfogni. A már említett szarmata pásztorházak mellett az M5 autópálya Kiskunfélegyháza É-i lehajtójánál feltárt Árpád-kori állattartó részen39 két házat szarmata gödrökbe ástak, így a belőlük előkerült leletanyag is jellegzetesen szarmata. Feltűnő ugyanakkor, hogy a két ház szerkezete eltér a területen előkerült, háromféle típust képviselő szarmata házakétól: az egyikhez az Árpád-kori házakra jellemző kemence csatlakozott, míg a másik fenekén nyúzott lóbőrre utaló elrendezésben találtuk egy ló koponyáját és lábcsontjait. Mivel a környéken Árpád-kori „belterületre" utaló objektumok nem kerültek elő, úgy gondolom, e két ház a pásztorok szállásául szolgált.

Nem egyértelmű ugyanakkor a petőfi- szállási feltáráson előkerült három objektum pásztorházként való meghatározása. Ezek egyike már kiflialakjánál fogva is bizonyta39 Wicker Erika 2002 31.

lan, bár 270 x 210 cm-es nagysága, több kis cölöplyukkal tagolt feneke valamiféle fedett építményre utalhat, melyet akár pásztorok is használhattak enyhelyként. Ugyanakkor korábbi az őt átvágó két karámnál, és kérdés, hogy a benne talált salak- és állatcsont-leletek, vastöredékek belőle, vagy az aljába mélyedő gödrökből származnak-e. A másik a maga szabálytalan téglalap alakjánál fogva lehetne éppen pásztorház, ám ennek ellentmond 5,4 x 4 m-es nagysága. Gödrében colöplyuk, padló és tűzhely nyoma nem volt; mindezek alapján inkább egy kissé a földbe mélyített, de állattartásra használt építményre gondolok, melyben semmilyen leletanyag nem volt, és melyet egy trapéz alakú karám helyére ástak. A harmadik házszerű építmény is túlságosan nagyméretűnek tűnik egy kis pásztorkunyhóhoz képest: Az 5,3 x 3,6 m-es nagyságú gödör rövidebb oldalainak közepén egy-egy cölöplyuk utal lefedésére, állatcsonton kívül azonban más leletanyag nem volt benne. Kérdés, hogy állattartó építmény volt-e, vagy emberi lakásra használták - ha igen, akkor kik és mikor.

95