Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)

Régészet–Antropológia–Numizmatika - Mészáros Mónika: Szarmata temetkezések a stratégiai MOL-gázvezeték Bács–Kiskun megyei szakaszán

Szarmata temetkezések a stratégiai MOL-gázvezeték Bács-Kiskun megyei szakaszán

A sírokban talált, sorokat alkotó lábkörnyéki gyöngyfüzérek alapján nehéz rekonstruálni az elhunyt viseletét; az azonban bizonyos, hogy a női sírok gyöngyei sem csak szoknya alját díszítették. A lábkörnyéki gyöngyök szóródását vizsgálva Vaday Andrea mutatott rá, hogy a gyöngyök előkerülési helyéből ítélve olyan szűk szoknya lett volna a halotton, melyben járni sem lehetett volna (VADAY Andrea - SZŐKE Béla Miklós 1983, 112.), illetve hogy a lábak elhelyezkedése talán nadrágszár gyöngyhímzésére utal50. Lovász Emese felvetése szerint azokban az esetekben, mikor a bokákat külön-külön veszi körbe a gyöngyhímzés, nagyon szűk nadrágszárra lehet a gyöngyök elhelyezkedéséből következtetni51. Azonban ilyen esetekben is csak úgy képzelhető el a ruhadarab viselése, ha oldalt, vagy hátul felvágták a szárat, s szalaggal fogták össze a belebújás után (LOVÁSZ Emese 1989, 504.). Azon példáknál pedig, mikor a gyöngyök a boka alatt a lábfej csontjait szintén befedik - mint pl. a KKF.7./87. sír esetében - felmerülhet a lábbeli gyöngyös kivarrásának eshetősége is52.

Az egyesével előkerülő gyöngyök funkcióját tekintve általánosan elfogadott nézet, hogy akár gombként is funkcionálhattak. Ilyen lehet a KKF.7./87. sír mészkőgyöngye a bal lábszár külső oldalán, ill. a KKF.7./91. sír gyöngye a jobb combtő belső oldalán. A férfi sírok esetében a magányos gyöngyök, melyek a medence környéken kerülnek elő, akár tarsolyzáróként is szolgálhattak53.

A szarmata gyöngykészlet legnagyobb mennyiséget kitevő részét az üveggyöngyök54 képezik. Leggyakoribb a gömb, nyomott gömb és gyűrű alakú, bázisos és bázis nélküli üveggyöngytípus. Színek55 tekintetében ál50 Endréd - Szujókereszt, 27., ill. 93. sír alapján.

51 Erre példa a Kiskunfélegyháza - Páka, Dósa-tanya 31. sírjának lábi gyöngyözése (Kulcsár Valéria 1998 12. kép)

52 A KKF.7/154.sírban a gyöngyök szóródása alapján valószínűsíthető, hogy ugyancsak lábkörnyéki gyöngyö- zés esete forog fenn, de a sír dúltsága miatt a gyöngyök lábfejre való eredeti kiterjedése nem állapítható meg.

53 Mint pl. Hódmezővásárhely - Fehértói 9. sírban (Lovász Emese 1989 510.) a bal combcsont forgójánál, vagy Ernőháza - Pepe-földön a bal medence felett (Párducz Mihály 1940 XLIII.t. 4., 9.)

54 Gyöngytipológia: Vaday Andrea 1989 97-106.

55 A késői, Kr.u. IV. sz-i anyag „elsötétedik", inkább a

sötét színek dominálnak a gyöngykészletben (Istvátalánosan elterjedt a piros, a fehér56 és a zöld üveggyöngy.

A vizsgálat alá vont félegyházi sírok közül több tartalmazott gyöngyöket. Egyetlen gyöngy maradt a már említett KKF.7/91. sírban; nagy mennyiségű gyöngy került elő a KKF.7/87. és a KKF.7/154. sírban, ill. néhány darab a KKF.5/64. sírban. Ezek alapján ki kell egészítenünk a fent leggyakoribbként említett színskálát a kék világos és sötét változataival, a zölddel, a narancsszínnel és az okkersárgával, valamint a formavilágot a hengeres, hexaéder átmetszetű hasáb alakú, bordázott felületű lapított gömb alakú és orsó formájú típusokkal.

Gyöngyös sírjaink esetében a gyöngykészletben mennyiségileg a második helyen a féldrágakő karneolgyöngyök képviseltetik magukat, az üveggyöngyökéhez mérten viszonylag kis számban. Bordó, sötétbarnás, vagy világos téglavöröses árnyalatú, sokszög alakú, téglalap keresztmetszetű, lecsapott sarkú, hasáb alakú minden példány. Ez a gyöngyfajta a Kr. u. 3. század előtt nem jelenik meg, s inkább a 4. században terjed el a Kárpát-medencében, majd a hunkori anyagban is jellemző marad, sőt később a gepida anyagban is jelentkezik.57

Még kisebb esetszámmal jelenik meg a nagy méretű, hordó alakú mészkőgyöngy a síranyagban. A típus ugyancsak a késői leletanyag jellegzetessége, elszórtan jellemzi a teljes szarmata Barbaricumot, de főként a bácskai és bánáti késő szarmata-hunkori leletanyagban terjed el.

Különbség mutatkozik a két sokgyöngyös sír gyöngyösszetételében, részben az üveggyöngyök alaki változatait, részben pedig a gyöngytípusok számarányait tekintve. Mindkét sírban a fent felsorolt üveg-, karneol-, és mészkőgyöngyök képezték a gyöngykészlet elemeit, mégis más arányban. A KKF.7/87. sírban összesen 611 db gyöngyöt bontottak ki. Ebből 576 db üveggyöngy volt, 33 db kar- neolgyöngy, és csak 2 db mészkőgyöngy. A KKF.7/154. sírban harmadannyi gyöngy foglalt helyet, de ez betudható az erős bolygatásnovits Eszter - Kulcsár Valéria 1994 72.)

56 A fehér és vörös üveggyöngy összetételét, valamint szarmata ill. avar kori készítési technikáját Pásztor Adrien hasonlította össze (Fórizs István - Pásztor Adrienn - Nagy Géza - Tóth Mária 2001 69-90.)

57 Vaday Andrea 1995-96 34.

61