Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Néprajz - Kürti László: Lakodalmak, vőfélyek és vőfélykönyvek a Felső-Kiskunságban
Kürti László Egy néhány kedves szóval fejezzem ki nagyrabecsülésemet irántad. E kedves nap, mely mostan vagyon, Kívánom, a menykű üssön 25-ször agyon, Eljöttél, hogy felköszöntselek, Egy bidli szarral, nyakon öntselek. Virágot is hoztál, szagosat, ragyogót, Elát három nagy lófasz a seggedbe valót. Drága gyerek vagy, meg kell aztat hagyni, Nem ártana néha a pofádra szarni. Ilyen kedves fiúnak kevés a hibája, Szakadjon a szájára a disznó picsája. A fésű sem állt meg a göndör fürtödnek, A vén kurvák picsáját használd törülközőnek. Egye ki a fene, két sor fogadat, Egy pohár borért csúffá teszed magadat. De már abba hagyom, kifogytam a szóból, Azt hiszem neked is elég lesz a jóból. De még azért egyet kétszer húzok alá, Női bajuszkötőt köss az orrod alá. Maskarák köszöntője (Virág Mihály): Kedves vendégek, nem minden faluba, Látható ekkora nagy csoda, Ezért hát a násznagyuram szemétdombjára, Basszon fő bernieteket a kutya. Ela már így ecsúfítottátok magatokat, Hogy fene önné ki a két sor fogatokat. A neveteket fő kéne írni egy tökre, A tököt fövinni egy hegyre, Onnan legurítani egy völgybe, Hogy a híretek veszne mindörökre. A maskarákért húzd rá! A bolond vőlegény és menyasszony beköszöntése (Gazdag Zsolt) Kedves vendégek, most megérkezett az ifjú pár, Legyenek szívesek őket is befogadni, S állítom, ők sem fognak adósak maradni. Tessenek ránézni, picit ki vannak verve szegények, Gyűjjenek táncoljanak velük, ez nem az ő bérük már... A köszöntő után a maskarák „táncoltak egy karikát". „Járt nekik egy nóta", vagy „a maskarák kaptak egy jó nótát", mondta Szó- rád József, a szövegét azonban nem tudta. A Kecskemét környéki lakodalmakban szokás egy közismert csárdásnótára vaskos szöveget énekelni, például: A Balatonnak nincsen gerendája, Maskarának nincsen esze máma, Eljött hozzánk egy-két pohár borra, Tehén farka alatt legyen meg a jussa. Már minálunk lakodalom lészen, Maskarák is jöttek hozzánk szépen, A maskarának nincsen semmi gondja, Mert egy tinó helyett, ökör megyen haza.80 Korábban a maskarák magukban kezdték groteszk táncukat, majd a lakodalmas néppel folytatták - ezt Szabadszálláson „figurázás- nak" nevezték.81 Ez általában csárdás, egy „friss" vagy „gyorscsárdás" volt. Kunadacson groteszk ugrálós táncot mutattak be egy sajátos szöveggel, amelynek dallama a „Megismerni a kanászt cifra járásárók" kezdetű táncdal volt. A tánc befejeztével a „maskarákat" leültették, megvendégelték. Az egész eseményt igen nagy figyelem kísérte, mert a lakodalmas nép megpróbálta kitalálni a maskarások azonosságát. Nehéz volt felismerni az álcázott és bekormozott alakokat, pláne mivel: „táncoltak, vacsoráztak, de azok nem szóltak semmit sem". A maskarások közt volt, aki tudott obszcén táncot is: ezt rókatáncnak nevezték. „A földön hentergett, úgy táncolt" - mondta Kisjuhász János, aki még az 1940-es évek elején látta. Majd volt, hogy eljátszotta a halálát, de valakik „megpiszkálták", a nemiszervét fogdosták. Az állat halála és feltámasztása a Kiskunság déli részen volt inkább ismert (Solt- vadkert, Bocsa), amely a medvés halottasjáték átvételének maradványa lehetett.82 80 Balogh Illés, a nyárlőrinci Nomád zenekar tagjának szerzeménye. Az együttes az 1970-es évektől zenél a környék lakodalmaiban, bálokon és utcabálokon. 81 Szomjas-Schiffert György 2006 29. 82 A tánc a rókák párzásának mozdulatait utánozza, játékos, pantomim elemekkel, amit énekre - később egy általános táncdalra is jártak - igen obszcén szöveggel. Kisjuhász János, aki többször eljárta fiatalkorában, még gyermekkorban tanulta meg pásztorkodás közben egy, azóta elfelejtett keverék, halandzsa szöveggel együtt. Minél több játékosabb elemet mutattak be a táncban, annál nagyobb mulatságot lehetett vele gerjeszteni. Ehhez tartozott - szerinte - a nők tapogatása, fogdosása és a velük történő incselkedés, amivel óvatosnak kellett lenni, mert sokan nem szerették a vaskos élcelődést. 230
