Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Néprajz - Kürti László: Lakodalmak, vőfélyek és vőfélykönyvek a Felső-Kiskunságban
Kürti László az ágyát magasra vetette" és a „Kutyakapará- si csárda" (Szomjas Schiffert György gyűjtése szerint). A „magyar keringő"-t az „Elmennék én tihozzátok egy este" kezdetű nótára táncolták.68 A lakodalmi költészet legfontosabb része a vőfély vers, és minden vőfély büszke saját tudására a versek mondásában, és változatainak megőrzésében. Ezért, ahogy tudtak, kitettek magukért, és amíg aktívan működtek, nem szerették vőfélyverseiket továbbadni. Annak ellenére, hogy mind használtak nyomtatott vőfélykönyveket, vagy olyanoktól tanultak, akik korábban vőfélykönyvekből is tanultak. Mennyire volt változatos a vőfélyversek tartalma? A kerekegyházi Czingel Ádám a Volly- féle vőfélykönyv anyagát, míg a lajosmizseiek, ladánybeneiek és szabadszállásiak a Kóró-féle Alföldi vőfélykönyv verseit használták. Egyes versek a Bakó-féle Alföldi vőfélykönyvből is bekerültek repertoárjukba.69 Tóth Sándor monográfiájában közli Gudmon Sándor vőfélyverseit, ami segít az összehasonlításban.70 Ebből kiderül, hogy Gudmon - és valószínűleg a többi szabad- szállási vőfély is - előszeretettel használta Kóró Pál vőfélykönyvének korai kiadásait, amelynek megfelelő verseit kedvük szerint alakítgattak. Érdekes hogy a lajosmizsei vőfélyeknél is hiányzott a pálinka köszöntése, viszont míg az utóbbiban nem, addig Szabadszálláson szerepelt a túróslepény bevitelekor mondott mondóka. A túróslepényt mint lakodalmi édességet ismerték, de felszolgálása nem volt jellemző 68 Az 1930-1960-as évek divatos csárdásait és nótáit lejegyezte Kürti László (1919-1981), aki negyven éven keresztül volt zenész Lajosmizsén. Ennek az anyagnak a feldolgozása még várat magára. 69 Kóró Pál könyve több kiadást ért meg: 1904,1923,1935, 1943. Minden kiadás bővült egy-két újabb verssel. A lajosmizsei vőfélyek közül Szórád József az 1904-es, Veszelszki László az 1943-as kiadást használta. 70 Tóth Sándor, 2001 603-610. Lajosmizsén. Ellentmondásos egy-két megtanult vőfélyvers tartalma és a lakodalmi szokás. Például a lajosmizsei vőfélyek elmondták a vőfélybot feldíszítéskor szokásos Kóró-féle rigmust, ami nem található meg a szabad- szállási anyagban, de nem zavarta őket, hogy pálca nem volt divatban, csak a szalag. Lajosmizsén nem mondtak „félárva" vagy „árva leány búcsúját", mint Szabadszálláson vagy Kerekegyházán. Az is feltűnő, hogy sem a menyasszonytáncra, sem pedig a kontyolás mozzanatára nem közöltek szabadszállási vőfélyverseket, amelyek Lajosmizsén, Ladány- benén és Kerekegyházán divatosak voltak.71 A kerekegyháziak nem is tanultak meg rigmust töltött káposztára: „erre tőtöttkáposzta nem volt divatba", mondták a megkérdezett vőfélyek. Hogy a szabadszállási vőfély, Gudmon Sándor vőfélyversei és ételköszöntői valamint a lajosmizseiek milyen kapcsolatban vannak egymással, egy egyszerű felsorolásból kitűnik: A kerekegyházi Czingel Ádám a következő verseket mondta a lakodalom különböző mozzanatainál:72 71 Kóró Pál könyvében található vőfélyversek közül a búcsúztatás az esküvőre, köszönet a vőfényi jelvényekért, bokréta kikérő, vendéghívó, sűlt-hús pecsenyére, és a borköszöntő vers megtalálható a sióagárdi-szek- szárdi vőfélykönyvben (Apari István é.n. 3., 8., 15., 21., 23.). 72 Czingel Ádám köszöntője és verse - a maskarák beköszöntőjének kivételével, - megtalálható Volly István vőfélykönyvében, ld. Volly István 1947. Szabadszállás Lajosmiz se hívogatás vendéghívás, nyoszolyólányok meghívása, násznagy meghívása menyasszony búcsúja az apától, anyától, testvérektől, lánybarátoktól ua. menyasszony beköszöntő ua. vacsora előtti beszéd vacsora előtti peroráció, asztalhoz való üléskor becsinált leves felszolgálásakor szózat az első tál behozatalakor, leves-köszöntő bor felköszöntése beköszöntő mondóka a borra, szózat a borról sült tyúk pecsenye behozatalakor paprikás paprikás behozatalakor, pörkölt behozatalakor káposzta nincs káposztára sütemény sütemény behozatalakor 226
