Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Néprajz - Mészáros Márta: Süteménysütési szokások változásai a 20. századi Hajóson
Mészáros Márta óvatosan egybeforgatjuk a két részt. Ha házi tejből készül a krém, akkor egy liter tejet kell számolni, ha viszont bolti tejet használunk, akkor kevesebbet, mert az nem olyan zsíros." A krémes mellett kedvelt sütemény lett a zserbó, a női szeszély, a Pischinger-szelet, a képviselőfánk, a kakaós pite, a keleti csemege, a linzerek különböző változatai, a piskótatekercs, a hamis mézes, az ötsoros sütemény, a non plusz ultra, a hamis krémes és még lehetne sorolni a különböző fantázianévvel ellátott édességeket és változataikat. Számos gyűjteményben megtalálható volt az ún. Nanuk-szelet, amely diós krémmel töltött diós piskótából készült, csokoládémázzal bevont, ízletes sütemény. A visszaemlékezések szerint ez utóbbi süteményt a felvidéki telepesek hozták magukkal, melyből egy munkahelyi rendezvényen kóstolót is tartottak, a recepthez pedig ekkor jutottak hozzá a hajósi sváb asszonyok. A színes édesség-kínálat mellett ekkor lettek népszerűek a sós aprósütemények is. A második generációhoz tartozó adatközlők közül néhányan házasságuk révén kerültek az új környezetbe, vagy életük későbbi szakaszában választották lakóhelyüknek Hajóst. Az itt élők azt tartották, hogy „ha hajósi és vidéki összekerült, akkor jöttek be az új szokások". A Csátaljáról férjhez jött leány őrzi édesanyja és nagyanyja süteményeit, receptgyűjteményét. A saját repertoárjában számon tartja, hogy melyik tészta kitől származik, és a számára beváltakat, kedveseket továbbadta gyermekeinek, unokáinak is. Szerencsésnek mondhatta magát, mert anyósa híresen jó szakácsnő volt, aki nagyon segítőkészen egyengette menye sütési próbálkozásait. E családban is sok sütemény leírását tartalmazó füzet maradt fent. A két család receptjeit közösen használták, és adták tovább, de számon tartva, hogy melyik honnan származik. Hasonló helyzet volt tapasztalható annál a családnál is, ahol a hajósi lány Felvidékről áttelepített férfival kötött házasságot. Az anyósa konyháját megismerő fiatalasszony több étel készítési fortélyát megtanulta, átvette, hogy férje kedvében járjon, de a beépült fogásoknál is tudták, hogy melyik honnan származik. Azt mondták, hogy a felvidékiek sok új sütemény receptjével ismertették meg a hajósiakat, akik „nagyon finomnak, de másnak" tartották e tésztaféléket, melyek más ízlésvilágot képviseltek. A következő változás, amelyet még ez a generáció megért ebben az időszakban, a cukrász megtelepedése volt Hajóson az 1970-es évek elején. A hivatásos süteménykészítőtől csak az ünnepi édességek egy részét rendelték a hajósiak, mert amit tudtak, azt továbbra is elkészítették maguk. A nagy lakodalmak süteményeit, elsősorban a tortákat ettől az időtől azonban már a cukrász készítette. A következő évtizedben már az aprósüteményeket is nála rendelték, emellett a keresztelők és a búcsúk tortáit is. III. időszak - A sütemények szerepe az 1980-as évektől az ezredfordulóig A táplálkozáskultúra újabb változása figyelhető meg az 1980-as évek közepétől. Elsősorban az új alapanyagok megjelenése, azok kínálata és minősége, valamint a konyhatechnikai eszközök fejlődése eredményezte a háztartásokban érzékelhető változást. Az újabb, korszerűbb süteménykészítési igény megteremtését ösztönözték a szép kivitelű képes szakácskönyvek, a speciális, csak édességeket ajánló gyűjtemények, a női és a gasztronómiai magazinok óriási kínálata.21 A változás Hajóson is megfigyelhető, hiszen az adatközlők idősödő, sőt a nyugdíjas kort is elérő korosztálya, akik az előző korszak újításainak meghatározói voltak, ebben a korszakban is nyitottak az újdonságokra, az egyszerűen jó megoldásokra. Az 1980-as évektől az új alapanyagok közül elsősorban a puding használata figyelhető meg, amelynek általánossá válása fokozatosan kiszorította a vajas krémeket a töltelékes süteményekből. A tésztalazító anyagoknál az élesztő és a szalagáré helyett a sütőpor válik kedveltté, míg a zsír helyett vajat, illetve margarint kezdtek használni. Az idősebb generáció tagjai a technikai újdonságok közül a kézi habverő gép használatával könnyítették meg a konyhai munkálataikat. Az alapanyagok minőségi változása számos régi sütemény készítésének egyszerűsített megoldását eredményezte. A kedvelt 21 Valuch Tibor 2007 306-307; Bognár Anikó 2001 312- 313; Báti Anikó 2010 350-353. 194
