Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)

Néprajz - Mészáros Márta: Süteménysütési szokások változásai a 20. századi Hajóson

Süteménysütési szokások változásai a 20. századi Hajóson hájas tészta esetében, amelyet leginkább té­len, disznóvágások időszakában sütöttek, az újításoknak köszönhetően a hájat vajjal vagy margarinnal helyettesítették, így egész évben készíthetővé vált a tészta. A már korábban be­mutatott házi krémes sütemény habos krém­jéhez ebben a korszakban, szintén az újítás révén már nem tojássárgáját és lisztet hasz­náltak, hanem azt pudinggal helyettesítették. Az igen kedvelt húzott rétes elkészítésének megkönnyítésére is kínált megoldást a fejlődő élelmiszeripar, mert a készen megvásárolha­tó hűtött, nyers réteslapok könnyebbé tették a finom sütemény elkészítését. Többen éltek ezzel a lehetőséggel az idősebb generációból is az utóbbi években. A töltelékek változatos­sága viszont megmaradt. Készítettek túrósat meggyel ízesítve, almásat, tökösét, tökös-má­kosat, káposztásat sósán és édesen is. A süteménysütési szokások harmadik időszakánál a 20. század második felében jól megfigyelhető a generációk közötti különbség és a generációváltás. Az adatközlők gyerme­kei az 1950 — 60-as években nevelkedtek, és az 1960-as évek végén, az 1970-es években alapí­tottak önálló családot. A lányok többsége ko­rán elkerült otthonról, mivel városi középis­kolákba küldték őket tanulni, így az ételkészí­tés tudományát később sajátították el, sokszor férjes asszonyként. E harmadik nemzedék az 1980-90-es években a szülei révén ismeri a hagyományos, ünnepi alkalmakkor készített sváb sült tésztákat, de nem készíti azokat, mert még él a család idősebb asszonya, aki ezeknek specialistája. Az érdeklődő, szíve­sen sütő leány vagy meny, újabban az unoka azonban betekintést kap a családi recepttárba, az idősebb generáció nekik igyekszik átadni a néhány megőrzött ünnepi édes tészta recept­jét, készítési módját. Az 1990-es évektől fokozatosan visszaszo­rult a „munkahelyi süteményezés", valamint a receptek ilyen formájú cseréje. Az új generá­ció már kevesebb süteményt sütött, egyrészt a készített édesség mennyisége csökkent, másrészt már kevesebb újdonságot próbált ki. A változás okai az új életszemléletben kere­sendők, hiszen az egészségesebb táplálkozás értelmében az édességeket az elhízás egyik okának tartják. Az otthon készített sütemé­nyeknek azonban továbbra is megmaradt a presztízse, de míg az előző generáció egy hét­végére két-három féle édességet is tett a család elé, addig a század végére már csak egyféle sütemény készült vasárnapra. A nehéz, kelt tészták, vajkrémes sütemények háttérbe szo­rultak az 1980-as évek közepétől, helyettük a pudingos, tejszínes, joghurtos sütemények, gyümölcstorták és a muffinok hódítanak, sok esetben népszerűek a sütés nélkül készült édességek is, pedig a sütéshez egyre több esz­köz és gép állt már rendelkezésre. Napjainkban a nagyobb ünnepekre készí­tett sütemények gazdag választékát a több- generációs családok tagjai beosztják egymás között, hogy ki mit vállal elkészíteni, majd közösen elfogyasztják az ily módon összehor­dott édességeket. Ezen időszak újdonsága, és az 1980-as évektől elfogadottá is vált a családi névnapok mellett a születésnapok köszönté­se, a születésnapi torta, valamint az ünnepelt kedvenc süteményének elkészítése. A családok többsége őrzi az örökölt recep- tes füzeteket, de azt ritkán használják. Több­nyire azonban más forrásokból merítenek ötleteket. A számtalan szebbnél szebb képes süteményes könyv mellett a női magazinok receptes oldalai és különszámai ajánlanak új finomságokat, majd a televízió gasztronómi­ai műsorai után a legújabb lehetőségeket az internet kínálja a mai háziasszonyoknak.22 E számtalan újdonsággal élnek is a hajósi fiatal- asszonyok, az adatközlők gyermekei és uno­kái napjainkban. A készítők mellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a sütemé­nyek fogyasztóit sem a családban, akik nagy­ban befolyásolják a kipróbált sütemények to­vábbi sorsát, megmaradását vagy elfelejtését. A hivatásos süteménykészítők szerepe A kutatásom kiterjedt a házi süteményké­szítésen túl a hivatásos késztőkre is, hiszen hatással vannak a családok szokás- és ízlés­változására. Megfigyelhető volt, hogy az 1970- es évektől Hajóson megtelepedett cukrásztól egyre többen rendelték meg az ünnepek, el­sősorban a keresztelők, lakodalmak, születés­napok és egyéb családi rendezvények sütemé­nyeit. Egyrészt újdonságot adott alapanyag­22 Lásd még Báti Anikó 2010 349-362 és Schell Csilla 2010 261-274. 195

Next

/
Thumbnails
Contents