Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)

Néprajz - Mészáros Márta: Süteménysütési szokások változásai a 20. századi Hajóson

Süteménysütési szokások változásai a 20. századi Hajóson Iádnak. A korábban szűkebb családi körben megtartott sorsfordulók ettől az időtől kezdve nagy eseményekké alakultak. „Az unokatest­véreket és azok gyerekeit nem is kellett hívni, mert természetes volt, hogy meghívó nélkül is összejön a család" - egy keresztelőre, bérmá­lásra, névnapokra. A születést követő keresz­telőre tortát készítettek, a lábosban sütött pis­kótatésztát ízesített vajkrémmel töltötték meg, és díszítették. Kakaós, diós torták készültek többségében e jeles alkalomra. A meghívott rokonok szintén tortát vittek a vendégségbe. A legnagyobb esemény a lakodalom volt. Az 1960-es évektől Hajóson a több száz fős lakodalmakat már nem kocsmában, hanem a kultúrházban tartották, ahol a főzőasszony irányította az ünnepi étkek előkészületét és a sütés-főzés menetét. Az ügyes kezű, jó szer­vező készségű személynek számos családtag, rokon, szomszéd, ismerős segített, és nagy el­ismertsége volt a falusi társadalomban.20 Az adatközlők szívesen számoltak be különböző lakodalmakban végzett segítségükről, ami­kor nagyon figyelték a főzőasszony minden lépését, számos fortélyt és receptet tanultak meg ekkor. A receptjeik egy része is innen származik. A lakodalom süteménykínálata változott a legtöbbet az előző korszakhoz ké­pest, hiszen míg a II. világháború előtt szinte nem is volt édes sütemény a fogások között, majd az 1940-es években egy-egy torta került csak mutatóban az ifjú pár elé, az ezt követő időszakban már minden család vitt tortát az ünnepi alkalomra. A „tortavitel" érdekessége, hogy az asztalra feltálalt édességet nagyon rit­kán fogyasztották el saját maguk, körbekínál- ták a szeletelt tortát úgy, hogy viszontszeletet kaptak más család édességéből. Az est végén szinte újra egy egész tortát vittek haza, de kü­lönböző ízű szeletek sokaságából. A torták mellett ekkor vált általánossá az aprósütemé­nyek megjelenése a lakodalmi fogások sorá­ban, amelyeket szintén családi összefogással a főzőasszony irányításával készítettek el. A 20. századik közepétől a másik alkalom, amikor a háziasszony a süteményújdonsá­gokat készítette a várva várt vendégeknek, 20 A falusi sütő- és főzőspecialisták szerepéről és jelen­tőségéről több kutatás is beszámolt az utóbbi években, lásd Báli János - Máté György 2009; Bognár Anikó 2001. a hajósi búcsú volt. A templom május 16-án, Nepomuki Szent János-napján tartott búcsúja nagy esemény volt a településén. A számos helyről érkező rokonság vendéglátásánál már házilag készített torta is került az asztalra, emellett többféle aprósütemény és linzer is. Az új sütemények megismerése és általá­nossá válása Hajóson tehát az 1960-80 évek közötti időszakra esik. Az adatközlőim te­kinthetők a második generációnak, akik ké­szítették ezen új édes tésztákat, amelyeket elfogadottá és népszerűvé tettek aktív életük során. Az előző nemzedéktől átvett régi ha­gyományos sült tészták ismerete ötvöződik bennük az új sütemények készítésével. Ez a generáció, bár a változások világában számos újdonságot magáévá tett, mégis sok esetben ragaszkodott az elődök háztartásvezetéséhez. Az önellátó családi gazdálkodás megtanította őket a konyhai alapanyagok előállítására, fel­dolgozására és tartósítására is. A sütemények elkésztéséhez is szívesebben használtak saját tojást, tejet és abból készült vajat, túrót, házi készítésű befőtteket és lekvárokat. Az elődöktől átvett új keletű sütemények is továbbéltek, mint a lábosban sütött piskó­ta, amelyet 6 tojásból, 7 kanál cukorral, szó­dabikarbónával és 7 kanál liszttel készítettek a legtöbb háznál. A kisült tésztát három részre vágták, és porcukorral kikevert vajjal töltötték és díszítették. Dióval, kakaóval is ízesítették a vajkrémet. Sok szilvás és diós süteményre emlékeztek még, mert e gyümölcsökből bő­ven termett e vidéken. Ezen túl megőrződött a hájas tésztával készült krémes receptje is, amelyet télvíz idején, disznóöléskor készített a háziasszony; „Hájas tészta: 80 dkg lisztet elmorzsolunk 40 dkg hájjal és kevés sóval. 2 dkg élesztőt közben kevés tejben fel kell futtatni, majd a tésztához adni, amelyhez még 2 tojás sárgája kell, és így együtt lágy tésztává kell gyúrni. Hideg helyen való pihentetés után kinyújtjuk és sütjük. Krémes krémje: 8 dkg lisztet 3 tojás sárgá­jával, kevés vaníliás cukorral és tejjel összeke­verjük. Összesen 20 dkg cukor és egy liter tej kell a krémhez, amelyet meg kell osztani. A maradék tejet felforraljuk, majd a lisztes részt hozzákeverjük, és sűrű krémet főzünk belő­le. A tojásfehérjét cukorral habbá verjük, és 193

Next

/
Thumbnails
Contents