Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Néprajz - Mészáros Márta: Süteménysütési szokások változásai a 20. századi Hajóson
Mészáros Márta és gyökeres életmódváltást eredményezett a magyar falvak lakóinak életében is.18 E kutatásom adatközlőinek gyermekkora és lánysá- guk időszaka az 1940-es évekre esett, a következő évtizedben találtak maguknak párt, kötöttek házasságot, lettek asszonyok. Az 1960- as években már dolgozó nők és családanyák. Életüknek ezen szakaszában számos változás történt, amely hatással volt a süteménysütési szokások átalakulására. Az egyik ilyen újítást eredményező feltétel az volt, hogy Hajóson az 1960-as években már használtak gáztűzhelyt, majd később bevezették a gázt a lakóházakba is. A kemencék és a sparheltek helyett gázsütők könnyítették a háziasszonyok otthoni munkáját, amely az ételkészítésben, így a sütésben is új minőséget eredményezett. A nagyanyák foszlós kemencés kalácsa örökre a múltba veszett. A gázsütőben készített hagyományos kelt tészták íze érezhetően más volt a visszaemlékezések szerint, mint a kemencében sütőiteké. Az új sütemények készítése viszont könnyebbé és gyorsabbá vált így. A gáztűzhely mellett megjelent a hűtőszekrény, amely a krémmel és habbal dúsított édes tészták eltarthatóságát hosszabbította meg. A legnagyobb változást azonban a nők munkába állása eredményezte az 1950-es évektől. A hajósi asszonyok többsége helyben kapott munkát, nagyrészük a termelőszövetkezetben dolgozott, de a környező településekre is átjártak, ha szükséges volt. „Ettől az időtől már könnyebb volt" - vallották többen. A családok étkezési rendjében, a munkahelyeken töltött hétköznapok okán a hétvégi közös étkezésekre nagyobb hangsúlyt fordítottak. Vasárnap és ünnepnap bőséges, többfogásos ebéd került az összegyűlt család elé az asztalra, amelyet sütemények gazdag kínálata zárt. A munkahelyeken az 1960-as években ugyanis egyre gyakoribbá vált, hogy az asszonyok az otthon sütött süteményből kóstolót vittek, valamint névnapokon és egyéb összejöveteleken is igyekeztek újdonságokkal előrukkolni. Az új süteményeket hétvégén vasárnapra megsütötték, majd hétfőn kóstolót vittek a munkahelyre, akinek ízlett, a receptet leírta, és kipróbálta. A süteményeket eleinte csak azok jegyezték le papírlapokra, akik szerették 18 Valuch Tibor 2007 300-302. Bognár Anikó 2001310-312. volna megismerni, de később a sütemények átadása-átvétele olyan rendszerré vált, hogy már a legépelt és sokszorosított leírással kínálták az édességeket. „Recepteket cseréltünk minden héten" - mondták, és a hajósi asszonyok körében így számtalan süteményrecept cserélt gazdát, vált valóságos gyűjteménnyé egy-egy családban. A korábbi füzet helyett lapok sokaságán, kézzel vagy géppel írva található az egyszerű vagy érdekes, finom és különleges sütemények leírása. A háziasszonyok a lapok többségére ráírták, hogy kitől kapták, és milyen tetszést aratott, a család kedvencévé vált-e. Akár több száz receptet is őriztek így, amelyek nagy részét ki is próbálták. Az adatközlők többsége az első pillanattól saját ízlésére formálta a kapott receptet, kevesebb cukorral vagy zsiradékkal készítették, esetleg új ízesítéssel gazdagították a tésztát és a krémet. E számtalan sütemény receptjét már nem tudták fejben tartani, mint anyjuk, nagyanyjuk a saját sütési ismeretüket, sőt a leírt édességnek minden hozzávalóját kimért mennyiségben adták meg, tehát nem gondolomra kellett elkészíteni. A hajósi asszonyok az 1950-60-as évektől tehát az újdonságokra, az egyszerűen jó sütemények megismerésére, és a receptek cseréjére, gyűjtésére koncentráltak. Szinte „sütési láz" figyelhető meg az 1980-as évekig a faluban. Az egymástól kapott recepteken túl újságokban fellelt és kivágott lapok is megtalálhatóak a gyűjteményekben, illetve egy-egy jól bevált szakácskönyv, amely ötletet adott, ha újdonságra vágytak. Kedvelt volt Horváth Ilona szakácskönyve, valamint Vilma néni, Dr. Oetker és Váncza receptes gyűjteménye is. Volt olyan család, ahol az édesszájú férj vásárolt szakácskönyvet feleségének, hogy számára finom süteményeket készítsen.19 Az 1960-as évektől megfigyelhető nagyobb létbiztonság az ünnepek gazdagabb étkezését, a nagyobb reprezentációt eredményezte. Ezen időszak háziasszonyai egy hétvégén három-négyféle süteményt is készítettek, amelyek között mindig volt valami újdonság. Ünnepeken pedig több különböző tortával és öt-hat féle süteménnyel is kedveskedtek a csa19 Gazdasszonyok könyve. Háztartási tanácsadó című praktikus szakácskönyvet a megjelenés évében 1957-ben vásárolt meg a férj egy, a faluba érkező könyvkereskedőtől, ajándékba feleségének. 192
