Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Wicker Erika: Egy dunántúli 16. századi kincslelet délvidéki és balkáni kapcsolatai
Wicker Erika sonlatos (ha nem teljesen azonos - sajnos csak a fotók alapján nem eldönthető) fülbevalópár volt benne.13 Amennyi a képeken kivehető, a fülbevalókarika alatti négyzetes üvegberakás- foglalathoz az előbbiekhez teljesen hasonló, áttört gömb alakú dísz csatlakozott, melyből gömbösen végződő láncokra (számukat a fotó alapján még hozzávetőlegesen sem tudom megállapítani) erősített flittercsüngők lógtak le (III. t. 1.). Nem is kérdés, hogy ugyanabban a műhelyben készült, mind a Dubovac/ dunadombói példányok, melyek közül az első szóló példányként említettől mindössze a flittercsüngők alakjában tér el. A balatonszabadi fülbevalók töredékessége miatt nem lehet megállapítani, hogy eredeti állapotukban mennyire voltak hasonlóak a fenti fülbevalókhoz. Ugyanezért csak egyes részletei felelhetnek meg, vagy hasonlíthatnak olyan ékszerekhez, melyek már jóval délebbre, SZERBIA középső részéről vagy KOSZOVÓBÓL kerültek elő. A karika alatti kör alakú foglalat és az - ugyan nem lánccal, hanem karikával - ahhoz erősített három flit- tercsüngő két ismeretlen lelőhelyű, de nagy valószínűséggel Szerbiából származó, a közlő szerint a 17. századra datált fülbevalón is megjelenik. Az egyiken három hangsúlyos, áttört - a balatonszabadiénál jóval kidolgozottabb - flittercsüngők vannak, a másikon a három karikáról hosszúkás henger alá egy-egy kis gömb van forrasztva (III. t. 2-3.). A publikáció mindkét ékszert a 17. századra datálja, de ennél közelebbi időhatárt nem ad meg.14 Ugyan nem kör alakú, hanem négyzetes kőberakás foglalatából kiinduló, de a balatonszabadi ékszer szerkezetének megfelelő fülbevalók ugyancsak előfordulnak ezen a vidéken: Szerbia délebbi részein és Koszovóban. GRGUR (Délnyugat-Szerbia) mellett három fülbevalópárt, egy préselt veretes övét, egy kerek veretet és 1648-1665 között vert pénzeket, köztük belga, török és velencei érméket rejtettek el.15 Az egyik - hosszúkás, hosszú trapéz alakú fémlemezhez erősített karikájáról lelógó trapézos fémlemezből kiin13 Az egyik fülbevaló a 1891.36/6-7. szám alatt magában áll, a másik, vele teljesen azonos viszont együtt lett leltározva a 1891.36.2-3. ékszerrel. 14 BajaloviC-Hadéi-PeSic, Marija 1984 115., 118.; Katalógusszám 504. és 520; XXXI. tábla 3. és 4. kép 15 IvaniC, Branka 1995 296; 4. kép dúló, karikákra erősített flittercsüngős - fülbevaló szerkezetét illetően kétségtelen, bár távoli rokonságban áll a balatonszabadi ékszerrel (III. t. 5.). Hasonlóképpen rokon szerkezetű, de jóval mívesebb kidolgozású, és egyes részleteiben eltérő fülbevalópár került elő a nyugat-koszovoi PEC-en egy edényben elrejtett kincsleletben (III. t. 8.), melyben díszes fülbevalók és dísztűk, gombok, csüngök mellett két gyűrű, 63 darab, 1657-tel záródó raguzai veret, 15 darab, 1622-1650 között vert lengyel pénz és 5 török érem volt.16 Hasonló jellegű, de egyre díszesebb fülbevalók igen elterjedtek voltak a 16-17. századi Koszovóban, közülük kettőnek a flittercsüngői is igen hasonlítanak a balatonszabadi példányhoz (III. t. 6-7.).17 Bár a flittercsüngők bizonnyal a balkáni ékszerek legjellegzetesebb, a 17. század elejétől általánosan elterjedt díszítőelemei, lényeges különbség van a koszovói-szerbiai ill. az Al-Dunától északra előkerült ékszerek csüngőlemezkéinek kidolgozásában. Az előbbi területekről ismert ékszereket (korongos fülbevalók, téglalap alakú diadémok, stb.) eredetileg is sűrű flitter- vagy félholdas, olykor áttört, hangsúlyos csüngőkkel díszítették, és ezeket többnyire nagy karikákkal illesztették a peremhez. Az Al-Dunától északra előkerült ékszerek flittercsüngői azonban többnyire elütnek az ékszerek egyébként színvonalas kidolgozásától: egyszerűek, gyakran egyenetlen alakúak, soha nem áttörtek, és csak egy kis dróttal erősítették oda az ékszerek hengerdíszeihez. A fülbevaló-halántékdíszek egy része esetében arra kell gondolnom, hogy a flittercsüngők elterjedésekor éppen itt, az Al- Duna környékén alakíttatták át tulajdonosaik a már korábban is használt fülbevalókat és egyéb ékszereket úgy, hogy azok a kor divatjának jobban megfeleljenek. E divat elterjedése pedig mindenképpen a török hódítással van összefüggésben, hiszen az ilyen típusú csüngődíszek már a török népművészet hatását tükrözik.18 Míg az Al-Dunától északra előkerült ékszerek flittercsüngői általában egyszerűek, ezüstlemezből gyakran csak hevenyészve kivágot16 RadojkoviC, Bojana 1968 98.; 3. kép; A leletet röviden ismerteti Gerelyes Ibolya 1994 41-43. 17 RadojkoviC, Bojana 1968 356., 185. és 198. kép 18 Wicker Erika 2009a 274-275. 142
