Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Wicker Erika: Egy dunántúli 16. századi kincslelet délvidéki és balkáni kapcsolatai
Egy dunántúli 16. századi kincslelet délvidéki és balkáni kapcsolatai tak, a balatonszabadi fülbevalópár flittercsün- gői szép kidolgozásúak, áttörtek - ez a stílus a Balkán félsziget közepe felé mutat. Formailag nagyon hasonlít rájuk egy PRIZRENI, hasonló jellegű, de jóval díszesebb testű, a 16-17. századra datált halántékdísz-fülbevalópár flitter készlete (III. t. 7.)}9 Igaz, nem szerepel a flittereken a balatonszabadiakhoz hasonló kis félhold alakú áttörés,19 20 21 mint egy 17. századi, ugyancsak KOSZOVÓI, hasonló szerkezetű, díszes példányon (III. t. 6.).21 A díszes, áttört csöngőkre azért az Al-Duna tájáról is van egy párhuzam: a Belgrádiéi északra alig 40 km-re fekvő GLOGONJ/Galagonyáson előkerült elrejtett kincsleletben, melynek találási körülményei, pontos összetétele ismeretlenek. A Magyar Nemzeti Múzeum a fülbevaló mellett ma már csak egy préselt ezüstlemezes, flittercsün- gős övrészletet őriz.22 A17. századra datált, két préselt téglalapból álló övrészlet flittercsüngői is kidolgozott formájúak, áttörtek, hasonlítanak a balatonszabadi flitterekhez (III. t. 9.). A balatonszabadi fülbevalópár kapcsolatai tehát az Al-Dunától délre, Szerbia és Koszovó felé mutatnak még akkor is, ha az általam jelenleg ismert párhuzamok nem teljesen azonosak, viszont szerkezetükben és egyes részleteiben igen hasonlóak ahhoz. Ez a típusú fülbevaló azokon a vidékeken az idő folyamán egyre díszesebb lett, s ez a tény is arra mutat, hogy a balatonszabadi ékszer a korábbi példányokat képviseli. A feltételezést csak alátámasztja, hogy a kincslelet záró érme 1591-ből 19 Ezen ékszer kivételével az analógiaként hozott példányok mindegyike nyitott karikájú fülbevaló. A visszapödrött karikájú ékszerek azonban nem fülbevalók, hanem halántékdíszek. Míg a tűzáródású karikás fülbevalókat szabadon hagyott fülbe szúrják, a textilcsíkra vagy közvetlenül a kendőre, fejdíszre varrt fülbevalók azt sugallják, hogy a fülrész immár be volt takarva. A visszapödrött karikájú függők Macedóniában már a 14. században megjelennek. Mivel pedig Macedóniát 1371-re lényegében teljesen elfoglalták a törökök, logikus lehet e viseletnek itteni megjelenését a török hódítással összekapcsolni. Annál is inkább, mivel az ily módon rögzített, halántékdísznek használt ékszerek divatja a mai napig is él Belső-Azsia és Eszak-Afrika elsősorban a muszlim vallású, hagyományos öltözetű lakossága körében. Innen terjedt aztán tovább a török hódítással Szerbiába és attól északra, egészen Észak-Bácskáig. Wicker Erika 2009b 67-68. 20 RadojkoviC, Bojana 1969 356.; 185. kép 21 RadojkoviC, Bojana 1969 356.; 185. kép 22 Gerelyes Ibolya 1994. 45.; Wicker Erika 2010a 142; Wicker Erika 2011104. való, míg a pénzzel datálható, díszesebb szerbiai példányokat (Grgur, Pec) a 17. század közepe után ill. utolsó harmadában rejtették el. A flittercsüngők alakja, díszítése sem mond ellent a fülbevalópár 17. századi készítésének. Sőt, mivel hasonló flittercsüngők az Al-Dunától északra - ahogy fentebb jeleztem, - nem jellemzőek (az igen hasonló, ám bizonytalan eredetű Dubovac/dunadombói ékszerek flittercsüngői jóval egyszerűbbek), nagyon is elképzelhető, hogy a balatonszabadi fülbevalók attól délre, valahol Szerbia esetleg Koszovó területén készültek. Az S alakú ruhakapcsok A Magyar Kálmán tanulmányában 6-7. szám alatt közölt S alakú ezüst kapcsokhoz tartoztak véleményem szerint az 1-2. szám alatti ezüstkarikák is (I. t. 7-8., IV. t. 1.). Másrészt vitatkozom azzal is, hogy e kapcsok nyugat-európai ékszerek lennének.23 Az általa - előkerülési hely és körülmények nélkül - közölt amszterdami párhuzamok közül az első három kevéssé tekinthető analóg darabnak, csak a negyedik ékszer hasonlít valóban a balatonszabadi példányokhoz. Hasonló, a 17. századra datált ékszer előkerült viszont KOSZOVÓBAN; az S alakú kapocspár itt két ötszög alakú csattestet köt ösz- sze.24 Igaz, a S-végek kiképzése nem sárkányos és nem is pálmaleveles, hanem egyszerűbb, leginkább kígyófejhez hasonlít. Közepének gyűrűkbe foglalt, rombuszdíszes kiképzése viszont szinte teljesen azonos a balatonszabadi pálmaleveles kapocspárral (IV. t. 2.). Még e kevés példa - főként azok egymással való ösz- szevetése - alapján is biztosabbnak tartom az ékszerek balkáni, mint nyugat-európai származtatását. Az áttört ezüst ruhakapocs Az egyetlen tárgy (8. sz.; I. t. 6., IV. t. 3) a kincsleletben, ami a szerbiai, koszovói lelőhelyekről lényegében hiányzik, de azért már az Al-Dunától északra előkerült kincsleletekben olykor található néhány hasonló funkcióval bíró, bár nem egybeöntötten készített pél23 Magyar Kálmán 2008 329.; 14. ábra 24 RadojkoviC, Bojana 1969 357.; 212. kép 143
