Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Wicker Erika: Egy dunántúli 16. századi kincslelet délvidéki és balkáni kapcsolatai
Egy dunántúli 16. századi kincslelet délvidéki és balkáni kapcsolatai AZ ÉKSZEREK A fülbevalópár A kincslelet „fej- vagy ruhadísz"-e (4-5. sz., I. tábla 1., 4-5., II. t. 1.) valójában egy aranyozott ezüst fülbevalópár, s nagy valószínűséggel egyikük karikája az 1. sz. karika. Bár teljesen azonos párhuzamára nem sikerült akadnom, igen hasonló példányok előfordulnak Szerbia és Koszovó 17. századi emlékanyagában; nézzünk ezekre néhány példát. Az Al-Duna-menti DUBOVAC/dunadombói (Szerbia), közel 100 darabból álló ékszergyűjteményt - melyben római kori ruhadíszek éppúgy voltak, mint 18. századi népi ékszerek - 1901-ben vásárolta meg a vrsac-i (Szerbia) múzeum, de előkerülési körülményeiről semmit sem tudunk. A vásárlással különböző típusú fülbevalók, egy flittercsüngős diadém és egy flittercsüngős öv, melltűpárok, díszes fejű tűk, fülesgombok, egy gyűrű, néhány római kori fibula, félszáznál több ruhadísz, övcsatok és egy díszes késtok kerültek a múzeumba. Az izgalmas összetételű kincslelet titkát még nem sikerült megfejteni. Nagy valószínűséggel több korszak környéken talált temetőjéből származik az ékszerek döntő többsége, néhány darab akár elrejtett kincslelet része is lehetett, a legkésőbbi példányok pedig inkább néprajzi mint régészeti vonatkozású ékszerek.8 Négy, szinte azonos fülbevalója - melyek közül egy pár, kettő szóló példány - igen hasonlít a balatonszabadi fülbevalópárra. A dubovaci fülbevalópár karikája alatti négyzetes fogla- latos üvegberakás alá erősített gömbből és a négyzetes foglalatból is hosszú láncra erősített flittercsüngők (nyolc ill. kilenc maradt meg) lógnak le (II. t. 3.). Van egy majdnem azonos, de némileg nagyobb példány, az eltérés a láncok hosszában ill. végük kiképzésében fedezhető fel. A negyedik ékszer nagyon hasonlít az előbbire azzal a különbséggel, hogy a gömb alakú rész helyén is négyzetes üvegberakás van. Az utóbbi két példány láncainak végére is áttört díszű flittercsüngőket erősítettek (kilenc ill. hét db) (II. t. 4., 2.). A fülbevalókat a lelet közlője a 18. századra datálta,9 ami vélemé8 BirtaSeviC, Marija 1961; Wicker Erika 2010a 42.; Wicker Erika 2011103. 9 BirtaSeviC, Marija 196142.; V. t. 2-3.; VI. t.; VII. 1.1. nyem szerint túl késői, hiszen - ahogy lentebb erre lesznek példák - a hasonló stílusú fülbevalók használatát a 16-17. századra szokták tenni. Az egymás alatti két négyzetes üvegbe- rakásos fülbevaló tökéletes megfelelője egyébként a koszovói PRISTINÁBÓL került elő. A fülbevalópárt - melynek még flittercsüngői is hasonlítanak a Dubovac/dunadombói egyik ékszerhez, közelebbi meghatározás nélkül a 17. századra datálta közlője (III. t. 4.).10 Itt jegyzem meg, hogy a déli előkerülés nem jelent egyben déli műhelyt: akár a korszak hadi eseményeinek változatos mozgásiránya, akár a kereskedelem miatt természetesen nemcsak a dél-északi, hanem az észak-déli mozgás is elképzelhető. A Dubovac/dunadombói gömbdíszes fülbevalók szinte pontos megfelelője került elő alig 200 km-re, északra az egykori Torontál vármegyei RÁCSZENTPÉTEREN (Nagyszentpéter, Sanpetru Maré, Románia). Az itt elrejtett kincslelet - feltehetően sajnos csak egy része - 1891-ben a nemzeti múzeumba került, ekkor „övék, pártás díszek és fülönfüggők" voltak benne „abból a fajtából, mely a XVII. és XVIII. századi délvidéki... ékszerekre emlékeztetnek, melyeken a préselt pléhek és apró csörtető lemezkéket szeretik a népies ötvösök; sodronyban és bőrtűkben nincs hiány rajtuk..." 11 Előkerülési körülményeiről, eredeti összetételéről semmit sem tudunk, sőt ma már a tárgyak sem találhatók a múzeumi gyűjteményben, csak leltárkönyvi leírásuk és néhány fotó.12 * * * Utóbbiakból nyilvánvaló, hogy két, a Dubovac/dunadombóiakhoz igen ha10 RadojkoviC, Bojana 1969 356.; 192. kép 11 Kövér Béla 1897 252. 12 A helyzetet bonyolítja, hogy az 1958-ban (amikor az ékszerek átkerültek a régészeti gyűjteményből az ötvösgyűjteménybe) a Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyvében a korábban Rácszentpéter lelőhellyel jelzett leltári számoknál Dunaföldvár szerepel. A tárgyak jelenleg nem találhatók, a fellelhető adatokat és a fotókat Kiss Erikának (MNM) ezúton is köszönöm. A rácszentpéteri leletek a leltárkönyvben így szerepelnek: 36/1891.2-3. Övrészlet ezüstözött ónból, csipkézett dísszel, filigrános dísszel, h.: 11,3 cm, sz.: 6 cm; 36/1891.4-5. Pártarészlet ezüstözött ónból, pikkelyes csüngőkkel. h.: 11,4 cm, sz.: 4,5 cm; 36/1891. 6-7. Ezüstözött réz függő, rekeszben üvegdísszel, lapátalakú pitykékkel. h.: 14,9 cm; 36/1891.8. Pitykegomb, réz, két összeforrasztott félgömbből, füllel, h.: 2,3 cm, sz.: 1,4 cm. A képek és a leírások leltári számai között is van némi kavarodás, de ennek későbbeni tisztázása nem befolyásolja jelen tanulmány érdemi részét. 141
