Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

112 Iványosi-Szabó Tibor döntött. Főként nagyobb események, országos vásárok alkalmával ülésezett ez a bíróság. A „Böcsülletes fogott törwény" is olyan ügyekben ítélkezett, amelyekben maga a város érdekelt volt, így nem volt jogosult a döntésre. Ez a XVII. század első felében fellebbezési fórum is volt az egyes városi tanácsok döntéseivel szemben. Megalakulását Schwáb Mária 1598-ra teszi, mivel ekkor említi ezt a testületet először a jegyzőkönyv. ,

w Azonban úgy tűnik, hogy a mezővárosok ezen sajátos bírói testületei hosszabb fejlődési folyamat eredményei lehettek, és már a kádi ittlétekor is szerepük volt, sőt igen komoly ügyekben működtek közre. Erre lehet következtetni a következő esetből: „1594. Pünkösd előth való második vasárnapon" e nap hajnalán 12 rác részegen indult Kecskemétről és a pusztán egy csapat megtámadta őket. Közülük négyet megöltek. Az életben maradtak a támadás körülményeiről vallomást tettek: „Ez vallás tételnek hallgatói voltak ferencszállási Vajas Mihály, Acél Albert, Ihász Mihály; vacsi Nagy Tamás, Nagy Sebestyén; pálkai Baka Máté, Nagy Márton, Szénási Tamás előtt és az kecskeméti bíró előtt Tóth Mátyás előtt; izsáki Markus Kristóf előtt, Pap Benedek előtt, kisbalázsi Olasz Márton előtt."

40

0 Az idézetből egyértelműen kitetszik, hogy a rablótámadásról készült vallomás - nyilván az esemény sajátossága sürgőssé tette az ügy körülményeinek tisztázását - egy olyan testület előtt történt, amelyik sokban emlékeztet az említett törvényszékekre. A kecskeméti tanács több tagja mellett a közeli falvakból meghívott, vagy fogott ferencszállási, pákai, izsáki, kisbalázsi és vacsi, személyek működtek közre, és mivel a város nem volt érintett, a testület elnöke a kecskeméti bíró volt. A foglyok esetenként Budára történő szállítása, illetve őrzése, - ami a jogszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódott - régtől fogva a város feladata volt. Ennek érdekében megfelelő őrizetről gondoskodni kellett.

4"

1 Már a XVI. század végi jegyzőkönyvi töredékek utalnak helybeliek őrizetbe vételére és Budára szállítására. A helyi fogház létére utaló első adatunk csak 1664-ből való, de aligha kétséges, hogy a városháza épületének kialakítása során a foglyok őrzésére szolgáló helyiségről is gondoskodtak. Igazgatás A mezővárosi tanácsok másik meghatározó feladatköre az igazgatás volt, amely sok szállal kötődött a jogszolgáltatáshoz. Tekintettel arra, hogy a különféle testületek és a választott tisztségviselők feladatkörének ismertetése során ezt a területet sok alkalommal érintettük, az ismétlések kerülése végett itt csak néhány további területre utalunk. A mezővárosi autonómia egyik legjellegzetesebb vívmánya a rendeletalkotási jog, statútumok kiadása. A csekély számban fennmaradt XVI. 39

9 SCHWÁB Mária 1939. 29. 40

0 HORNYIK János 1861. II. 91. 40

1 „Az melyért megfogván, fogadást tött előttünk, hogy soha azért az dologért ennek utána senkit nem háborgat, s nem keres, és így bocsátottuk ki az fogházból." IV. 1504. m / Robotlajstromok, 1664. 96.