Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 15 téren is igyekeztek figyelembe venni a korábbi állapotokat, a korábbi szervezeti kereteket. A kecskeméti nahijén belül 66 helyet, települést vettek nyilvántartásba, amelyeknek egy része viszont ekkor már puszta volt. Kecskemét már előbb, egy évszázadon át a török ellenes háborúknak, majd a török dúlásoknak egyaránt szenvedő alanya lett.

4" Sorra megszenvedték a török ellen felvonuló hadak járását, majd a mohácsi csatát követően a török portyázó csapatok szeptember 26-án érték el és dúlták fel az érdemi védőmüvekkel el nem látott mezővárost.

4

1 A következő években, évtizedekben keletkezett iratok ezen a vidéken a közbiztonság fokozatos romlását és a polgárháborús állapotokból adódó katasztrófát idézik fel. Az 1526/27. évi adóösszeírás szerint „Tassy János kerülete egészen török fennhatóság alatt" volt, és ugyanúgy „Zolt [Solt], Balog Dániel kerülete a töröké".

4

2 Tehát már Mohács után a Duna-Tisza közének középső részén sem nyílt lehetőség arra, hogy a portaszámokat nyilvántartásba vegyék a magyar adószedők. Ekkor már a török portyázok megjelenése egyre gyakoribb lett. Ezt erősíti meg Pósa István levele, melyet Budára, Mihály kalocsai préposthoz küldött, és amelyben a szomszédos falvakban történt török pusztításokról értesíti őt: olyan károkat tettek emberekben és jószágokban, „amit emberi nyelven elmondani lehetetlen".

4

, Bár Kecskemétet Buda elfoglalását követően is érték komoly sérelmek, mégis 1559-ben a nahije legnépesebb települése maradt. Hosszú időn át csaknem mindenki elfogadta azt a magyarázatot, hogy a város lakosságának számát a hódoltság első évtizedeiben a környező falvakból elmenekült családok duzzasztották fel.

4

4 Valójában a XVI. században ez a folyamat nagyon kisméretű volt. Egyrészt a pusztásodás Duna-Tisza közén már a XV. században jelentőssé vált, másrészt Agasegyháza, Bábon, Bene, Borbásszállás, Félegyháza, Köncsög, Matkó, Monostor, és Zomok, amelyek 1560 táján a kecskemétiek használatában voltak, nemcsak 1546-ban, hanem már az előző évtizedekben is pusztán álltak.

4

5 Az viszont kétségtelen, hogy a hódítások és dúlások hatására számottevő migráció ment végbe, és valószínűleg Kecskemétre is jelentős számban kerültek új lakosok, de ezek többségükben távolabbi vidékekről, főként Baranyából és Tolnából jöttek.

4

6 41

1 Kecskemét évszázadokon át királyi, illetve királynői birtok volt. 1439-ben Albert király neje, Erzsébet azért zálogosította el a Káthai testvéreknek kétezer-ötszáz arany forintért, hogy a Szörény, Orsova, Miháld végvárak megerősítéséhez hozzá tudjon járulni. HORNYIK János: 1860. I. 207-208. 4

1 HORNYIK János: 1861. II. 6-7. A város pusztulása olyan nagy mérvű volt, hogy földesurainak, a Patócsi testvéreknek tíz évvel később, 1536-ban kelt osztálylevele is kiemeli a város pusztulásának súlyosságát. HORNYIK János: 1860. I. 219-222. 4~ BARTFAI SZABÓ László 1938. „Regestrum comitatum Pestiensis, Pilisiensis et Zoltiensis" 1471. tétel. 4

3 BÁRTFAI SZABÓ László: 1938. 1498. sz. tétel. 1529. április 11. Ezek a dúlások érthetően nem csak Kalocsa környékére korlátozódtak, hanem súlyosan érintették a Duna-Tisza közének szinte egészét. 4

4 HORNYIK János: 1861.11. 8-25. 4

5 KÁLDY-NAGY Gyula: 1970. 160. Mátyás király már 1462-ben engedélyezte a szegedi polgároknak, hogy az elnéptelenedett kun pusztákon jószágaikat legeltessék. 1472-ben „Otthasylalis" szállás, 1473-ban Csólyosszállás, Fejértó, Majos-szállás és Kömpöc-szálása betelepítését engedélyezte. HORNYIK János: 1860.1. 211-212. 4

6 KÁLDY-NAGY Gyula 1970. 161-162. Idéz Baray Miklós 1550-ben írt leveléből: „a föld népe különösen Pest megyéből tömegesen vándorolt el lakhelyéről, Zalában, Somogyban keresvén menedéket."